Bevezetés
A témaválasztásban
két gyakorlati teológus munkája nyújtott segítséget. Az egyik
Kurt Koch németországi orvos- pszichiáter- teológus, a másik a
Felvidékről való Bodrogmezőről Pándy Bertalan. Munkáikat
olvasva formálódott ki érdeklődésem a gyakorlati teológia
irányába, és ezen belül egy viszonylag fiatal tudományág iránt
az okkult jelenségek pásztorálpszichológiai szemmel való
tanulmányozása felé. Eddig a pszichológia, pszichiátria,
orvostudomány, fizika, parapszichológia hatáskörébe tartozott az
okkult jelenség, mint olyan. Mostanra azonban a klerikális szemmel
való tanulmányozás is elkezdődött.A lelki életben számos torz
jelenségre akad a gyakorló lelkipásztor, melyeket elítélünk,
elutasítunk, nagyrészt a Szentírásra és teológiai tantételekre
alapozva. A legismertebb torz jelenségek az okkultizmus,
jövendőmondás, a jóslás különféle népi megnyilvánulásai,
igézés, halottidézés, halottlátás, rontások, átokkal
kapcsolatos jelenségek helyet kapnak a hitéletben, belefér az
emberek hitvilágába, mondván, hogy a Bibliában is
szerepelnek.Korábban kézlegyintéssel intézték el a gyakorló
lelkészek a hasonló témakört, mondván babonaság, kitaláció,
beteges képzelődés, véletlen egybeesés.Legjobb esetben is
filozófiai érvelésekkel önmagát győzte meg arról, hogy a
témakör a probléma nem is létezik.De valóban így van-e? Ha a
lelkigondozói esetek zöme bebeszélés, kitaláció, önszuggesztió,
vagy nyolcvan százaléka nem az, aminek az alanyok állítják, még
mindig marad húsz százalék, amit tanulmányoznunk kell.
Tanulmányozzák laboratóriumok, még itt Romániában is a
Tudományos Akadémián belül az antropológiai tanszék külön
laboratóriuma foglalkozik a megváltozott tudatállapotok szakszerű
vizsgálatával, külföldön szintén intézetek kutatási
programjában szerepel a folyamat tanulmányozása, magyarázása. Ez
a fajta magatartás azonban azt a hatást váltotta ki, hogy az
emberek inkább hallgattak a pap előtt az ilyesmiről.A fiatalabb
generáció viszont bátrabb, szókimondóbb, kíváncsi. Mer
kérdezni, nekünk viszont válaszolnunk kell. Nem elég azt mondani,
hogy bűn, vagy Istennek nem tetsző dolog, hanem arra is rá kell
mutatni, hogy miért. Sok esetben, olyan közegben kell ezt megtennie
a lelkésznek, ahol sem életfilozófiáról, sem vallásos
alapismeretekről nem beszélhetünk. Olyan élethelyzetekben kell
számot adnia hitéről, ahol az okkult praktikákat nem vallásos
háttérrel, indíttatással végzik, hanem kalandvágyból, a
fiatalság meggondolatlanságától átfűtve. A lelkész
odafordulásával meghallgatásával komolyan veszi a problémát, és
magát a lelkigondozottat. Tudatában van annak, hogy az ilyen
beszélgetés utat nyithat a mélyebben fekvő problémák
megbeszéléséhez, utat, lehetőséget a vezetéshez, egyetlen cél
felé a feltámadott Krisztus Jézus felé. Jelen dolgozat a
teljesség igénye nélkül kísérletet tesz az átok kérdésének
lelkigondozói szemmel történő tisztására, annak tudatában,
hogy határterületen mozog a teológus, a néprajz, kultúrtörténet
és a teológia hármas határán.
Többen nem tartják
jelenségnek, vizsgálható jelenségnek az átkot, vagy nem tekintik
a lelkigondozásban olyan fontos kérdésnek, problémának, mely
ellen különösképpen fel kellene venni a harcot.
Érveik között a
következők szerepelnek.
1.A démonok, és az
ezzel kapcsolatos dolgok nagyon aktívak voltak akkor, amikor Krisztus
a földön járt, mára azonban tevékenységük alábbhagyott.
2.Amit a korai egyház
démonikusnak nevezett, azt ma elmebetegségnek nevezzük.
3.Aki hisz, azt nem
érheti démonikus befolyás.
4.Némely probléma
lelki eredetű, némelyik szellemi.
5.A démoni hatás
csak szélsőséges, vagy erőszakos viselkedés, valamint súlyos
bűncselekmény esetében bizonyítható.
Ennek következtében
a problémával való szembenézés elmarad.Marad a problémával
szembeni passzív magatartás. Pedig a bűnös magatartás, lelki
torzulást eredményez, a torz jelenség pedig vezetést
igényel.Küzdjetek, kérjetek, keressetek, zörgessetek,törekedjetek,
álljatok ellent, meneküljetek, közeledjetek Istenhez, rendszeresen
harcoljatok, mindezek a kifejezések ellentétei a passzív
magatartásnak. Legyetek éberek, vigyázzatok.Miért biztatna az
Ige, ha nem lennénk veszélynek, és ilyenszerű támadásoknak
kitéve, ha csupán átértékelésről, újraértelmezésről lenne
szó? A jelen tanulmány is kísérlet csupán a vezetésre, legyen
egy szárnypróbálgatás, ebben a témakörben, olvassuk úgy, hogy
valamennyien hasznunkat lássuk benne.
Az átok fogalma az
Ószövetségben
Az
ókori Keleti népek, köztük Izráel is az átok foganatosítását
az Istennek tulajdonították. Az Ószövetségben több kifejezést
találunk, ami jelöli ezt a jelenséget. Az ÁRAR1
azt
jelenti, hogy megátkozni, ellökni, elvetni. Megtudjuk, hogy az átok
feltétlenül “fogott” (Num. 22, 6; Zsolt. 1o9, 18; Sir. 3, 9;
Zak. 5, 2kk.), még hosszú évek múlva is (Józs. 6, 26; Bír. 9,
2o. 49. 56; 1Kir. 16, 34). Az átok állhat Isten szolgálatában,
ő küldi, szinte megszemélyesített hatalmasság (Mal. 2, 2),
melynek ellentéte a dábár,
Isten beszéde.2Isten
dobja, felülről az átkot, míg az ember szórja azt (Zsolt. 1o, 7,
62, 5). Az Ószövetség több helyen tudósít arról, hogy Isten
megátkoz valakit, vagy valamit: a földet (1Móz. 3, 17), magát a
bűnöst (Ézs. 65, 2o). Amikor az ember megszegi a szövetséget,
szintén Istentől jön az átok (5Móz.
28, 2o, jer. 17, 5), vagy amikor szembefordul a teremtési renddel
(Jób. 3, 8, Jer. 2o, 14-15).
Az
átok forrása, küldője lehet ember is, törzs vezetője, kultikus
személy. A QABAB
elátkozni
kifejezés általában mágikus cselekménnyek kíséretében végzett
szertartást
jelez (4Móz.22,11, 17, 23,11, 13, Jób.3,8). Az ókori Keleten a
család, vagy a törzs feje, vezetője átokmondással rekesztette ki
a családból, vagy közösségből, törzsből azt a személyt aki
veszélyt jelentett a törzs biztonságára. Hittek abban hogy a szó
nem csupán gondolatok közlésére való, hanem önálló erővel
rendelkezik, hatást képes kifejteni. Átkot mondtak az ismeretlen
tolvajra, hogy lelepleződjék (Bír 17,2), viszont süketnémát
tilos volt átkozni, mivel nem hallotta az átkot és nem tudott
ellene védekezni (Lev 19, 14). Az átok a megátkozott személy
egész vagyonára kiterjedt, sőt még a törzsére, a lakóhelyére
is, úgyhogy akikre átkot mondtak, el kellet vándorolnia és a
kultikus közösségből is kizárták (Zsolt.15,4). A MÖÉRÁH3
jelöli a kitaszítottságot,
elszakadást, terméketlenséget, pusztulást, valamint kiközösítést,
ami követi az átkot. Ez a kiátkozott mivolt (lásd Káin), Isten
területéről, fennhatósága alóli kirekesztettséget is jelent. A
bűn beszennyezi az ember környezetét is, ráragad a földre,
megfertőzi azt, ezáltal az ember-föld kapcsolat megváltozik, el
kell vándorolnia Káinnak, bujdosó (inogni ige) és vándor kell
legyen. Nem találja a helyét, nincs otthona, azt kell végeznie,
amihez nem ért. A megátkozott miatt az ország is tisztátalanná
vált.4
Nemcsak
ártó, hanem védekező céllal is használták. Az elnyomottak és
a szolgák is átokkal védekeztek (Péld.3o, 1o), az éhező
szegények (Sir.4,5kk), vagy azok, akiket a hitelezők nyomorgattak
(Jer.15, 1o).
Ismeretes
volt az ítélethozáskor is, az átokvíz, amit a gyanusított
asszony megivott, és ha valóban vétett, akkor “fogott” rajta
(Num.5,19-26).
A
héberben több szó is kifejezi az átkot. Az ÁRAR
szinonímája
a QÖLÁLLÁT
5főnév,
ami könnyűt, értéktelent, haszontalant jelöl.
Az
átok beteljesülése Istentől függött (Gen.3,17; 9,25; 27,29).
Hittek abban, hogy Isten “meghallgatja” az átkot (vö.Sir.4,6),
így az átok nem volt más, mint a rossz kívánása, ahogyan azt az
átokzsoltárokban olvassuk. Isten átkát csak Isten áldása
tehette semmissé (Bír.17,2kk; 2Sám.21,3; Zsolt.1o9,28),de az Ő
hatalmában állt az is, hogy az alázatosról elhárítsa azt
(2Sám.16,12). Isten megakadályozza Bileámot, hogy átkot mondjon
Izráelre (Num.22,6; Neh.13,2).
Izráelben
az átok eredeti mágikus szerepe elhalványodott6,
majd meg is szűnt. Isten nevét megkövezés terhe alatt
tilos volt átokba foglalni (Ex.22,27; Lev.24,11-16), hiszen a
szentség megsértését jelentette, ezért eufémisztikusan átok
helyett is áldást mondtak. Nemcsak Istent nem volt szabad átkozni,
hanem a királyt sem, mert Isten helytartójának számított
(Préd.1o, 2o: vö.Kir.22,27).
Másik
jelentése: elkülönítés, ami inkább fegyelmi célokat szolgált,
sokkal inkább a kiátkozással fordítható. A héber CHEREM7
kifejezés az oltárra felhelyezett és odakötözött áldozati
állatot jelentette. Használták még a
zsinagógából, közösségből való kizárás jelölésére is,
mint a fegyelmezés, bűntetés legszigorúbb formáját. A büntetés
elsősorban a bálványimádás miatt történt, melyet az egyénre
és a közösségre egyaránt kiszabhattak (Ex.22,19; Lev.27,29), sőt
egész városokra is (M.Törv.13,13-19). Az elképzelés az volt,
hogy, aki ,vagy ami a bálványimádással kapcsolatba került,
tisztátalanná vált, ennek következtében veszélyes erő rejlik
benne, ezért kerülni kell, tilos még az érintése is. A büntetés
kiszabásakor, valamint elszenvedésekor ez az erő, mintegy
“elszáll”.Ilyen büntetésben részesült az, aki a Jáhvénak
odaszentelt holmit zsákmányolt (Józs.7), de a későbbiekben az
is, aki bálványt bevitt a házba, vagy azt rejtegette
(M.Törv.7,26). Nincs konkrét tudósítás azzal kapcsolatosan, hogy
maga a büntetés milyen formában hajtatott végre, megkövezés,
megégetés, de annyit tudunk, hogy a későbbiekben beérték a
vagyon elkobzásával (Ezsdr.1o,8).
Ismeretes az átoknak egy
profán alkalmazása is, ugyanis a katonai rendszabályban is
használatos volt a kifelyezés (Num.21,1-3; Józs.6; Bír.1,17;
1Sám.15). A meghódított területeken a zsákmányt, olykor a
teljes zsákmányt Jáhvénak kellett odaszentelni, a zsákmányolt
holmikat pedig meg kellett semmisíteni. Így a katonák
gyakorlatilag üres kézzel tértek haza a csatából. Úgy hitték,
ez kedves Jáhvénak8.A
Saul utáni időkben a kifejezés fokozatosan elvesztette vallásos
színezetét, és csupán a “kiírt, elpusztít” értelemben él
tovább. A Mózesi Törvény módosított változatban, új vallási
tartalommal tölti meg a kifejezést (M.Törv. 7,1-5) előírja
Kánaán népeinek kiírtását és az összes király
megsemmisítését, ezáltal az átok a tiszta vallásosság
megőrzésének eszközévé válik. Józsué könyvében arról
olvasunk, hogy a kiemelt hősök hűségesen teljesítették az átok
parancsot, “betöltötték az átkot”( Józs.6,8; 9,2o kk.;
1o,28kk.; 11,11 kk.).
A
zsidóság körében szokásban volt még bűntetésképpen a
zsinagógából, a közösség életéből való kizárás is, de a
cherem kifejezést csak a legszigorúbb változatára alkalmazták. A
kumráni közösség a vétségtől függően 1o napra, vagy 1,3,
vagy 6 hónapra, 1, vagy 2 évre, végül az egyszer s mindenkorra
való kizárást ismert9.
Ez az eljárás közösségben történt, legkezesebb
tíz ember kellett jelen legyen ennek kimondásakor. Tilos volt a
kiközösítettel érintkezni, megszólítani, aki mégis megtette,
ugyanabban a büntetésben részesült. A kiátkozott, vagy
kirekesztett, hasonlóvá vált, mint Káin, aki elszigetelésre
ítéltetett. Ez az elszigeteltség Isten arcának látásától,
megtapasztalásától vonta meg. Hasonló a halálhoz ez az állapot,
amikor Isten fennhatósága alól kikerül az egyén, hiszen a
kultikus közösség egyet jelentett az élettel, ebből való
kirekesztés pedig magából az életből való kirekesztést is
jelentette.
1
Wilhelm Gesenius: Hebraisches und Aramaisches Handwörterbuch über
das Alte Testament. Springer Verlag Berlin-Göttingen-Heidelberg
1962
2
Molnár János: Malakiás próféta könyvének magyarázata.
Erdélyi Református Egyházkerület Kolozsvár 1996.
3
Gesenius.
4
Védekezésül átkot véstek Egyiptomban, Főniciában, Izráelben,
és Görögországban a szarkofágokra és a sztélékre,
Babilóniában a határkövekre.(Herbert Haag: Bibliai lexikon.)
5
Gesenius.
6
Herbert Haag: Bibliai lexikon
7
Gesenius
8
A szokásra a Biblián kívül csupán egy profán forrás utal az
ún. Mesa – sztélé, amely szerint az ellenség “átokkal
sújtása” kielégíti, jóllakatja az isteneket. Ez a teljesen
antropomorf felfogás az Ósz-be nem került bele, de az átok
lefolyása azért mutat vele bizonyos rokonságot. (Herbert Haag:
Bibliai lexikon)
9
u.o
Az átok fogalma az
Újszövetségben
Mint
azt már ismertettük, hogy az átok fegyelmezési célt is szolgált,
az Újszövetségben is ennek a fegyelmezésre alkalmazott héber
cherem átiratát az ANATHÉMÁ-t
találjuk.
A fegyelmezésen és nem a bosszún volt a hangsúly. Ez a
későbbiekben, az óegyház szervezetében is megmarad, az
excomunicatio gyakorlatában, ahol különbség van az excomunicatio
minor (az eucharisztiától való eltiltás) és az excomunicatio
major között (a gyülekezetből való kizárás, melynek
időtartalmát a püspök határozta meg). A szót olyan személyekre
alkalmazták, akiket valamilyen nyilvános közös szerencsétlenség,
csapás miatt mintegy vezeklésül odaszántak az isteneknek.
Ana=fel,
tithémi=helyezni,
odaszánni, vagyis odaszánni az isteneknek, a pogány
gondolkodásban. Mindez az odaszánás képletes értelmet kap az
Újszövetségben, az Úrnak "életre-halálra“ odaszánt
életet jelenti1.
Jézus szavai, példája arra intenek,
hogy még üldözőinket sem szabad átkozni (Lk.23, 34;
vö.Ap.Csel.7,59 kk.), figyelmeztet továbbá az ellenség
szeretetére (Mt.5,44; vö.Róm.12, 14,2o) és a velük való
kibékülésre (Mk.11,25), a rajtuk esett sérelmeket pedig bocsássuk
meg (Mt.6,14; 18,21-35). A Lk.21,5-ben még fogadalmi felajánlás,
de a fogadalom egyre inkább az átok, elátkozott irányába
tolódott el (1Kor.12,3; Gal.1,8). Az Ap.Csel.23,14-ben szereplő
összeesküvők a legfélelmetesebb átok alatt tettek
fogadalmat2.Pál
apostol átkozottaknak
mondja azokat, akik nem szeretik az Istent (1Kor.16,22), vagy azokat,
akik más evangéliumot hírdetnek, mint ő (Gal.1,8 kk.) és annyira
szereti a népéből valókat, hogy értük akár átkozott is
szívesen lenne (Róm.9,3).
Az
általunk is használt átok, megátkozni, átkozott kifejezésekre
mindkét bibliai nyelv különböző kifejezéseket használ. A héber
az ÁRAR, melynek görög megfelelője az ÁRÁ=átok
(Csel.23,14, Róm.9,3; 1Kor.12,3; 16,22; Gal.1,8), de szinonímája a
KATARA=átok kifejezés is (Gal.3,1o, 13, Zsid.6,8; Jak.3,1o;
2Pét.2,14), ennek igei változata a KATARAOMAI =valakira
rosszat mondani (Mt.5,44; 25,41; Mk.11, 21; Lk.6,28;
Róm.12,14;Jak.3,9) szavakat használja. Összegzéskéépen
megállapithatjuk, hogy a Biblia nem mondja azt, hogy nincs átok,
hogy nem működik, hanem tilalmaival határt akar szabni az Istenhez
tartozó ember és a pogány bálványimádó között. Amennyiben
működik, lássuk hogyan.
1
Balázs Károly: Újszövetségi Szómutató Szótár
2
u.o
Tényfeltárások
a gyülekezet tagjainak életéből. Témafelvezetés.
Kérdésfelvetés.
Esettanulmányokkal
konkrétizáljuk mindazt, amit eddig elméletben elmondottunk, és
amit a Szentírás erre vonatkozóan tudtunkra adott.
I.T.I
65 éves háziasszony. Gyülekezeti tag.Elmondása szerint lányát
megátkozták, hogy egy nála jóval idősebb férfival kell
élettársi viszonyban élnie. Az eset bántja, nyugtalanítja. Azt,
hogy elátkozták egy javasasszonytól tudja, aki a közeli városban
(Borossebes-Arad megye) lakik.Többször tudakozódott nála más
problémákkal is. Aféle hagyománya van a jóshoz való járásnak
a családban.
Lánya
betegségét is ennek tulajdonítja be. A jós hatására bőjtöket
tart meghatározott ideig, napokon. Legutóbb ő maga volt átok
alatt, ugyanis egy örökösödési ügyben átkozta meg valaki a
családból. Érdekes módon az átokmondó megmondta neki,
megfenyegette, hogy vigyázz, mert megátkoztalak. A végcél, a
halál, okozása, vagyis, ha nincs igaza az örökösödési ügyben,
akkor haljon meg. Az átokmondó egy ortodox templomban hajtotta
végre az átokmondást,(talán a helyi ortodox templomban, bár
annak lelkésze nem nyilatkozott, kérdéseimre kitérő választ
adott) és u.n. feketebőjtöt tart, a mielőbbi beteljesedésért.
Mindennek átfutási ideje hat hét.Az elátkozott magatartása
belenyugvás, a halál elfogadása.
Ugyanez
a jelenség nemcsak családtagokra vonatkozott nála, hanem jószágai
esetében is. Egy alkalommal tehenét megverték szemmel.1
(A jelenség Európaszerte ismert: a szlávok-urok, az
olaszok-malocchio jettatura,
a franciák-mauvais oeil, az angolok-evil eye, mig a németek böser
Blick néven ismerik.) A tehén betegeskedett, majd egy javasosszonyt
hívtak, aki főzetet, mágikus főzetet készített és megitatta az
állattal. A borjú szarvát keresztülfúrták, és lakatot fűztek
a szarvába, hogy ne fogjon rajta a rontás. A főzet meghozta
hatásást, a tehén ismét tejelt. A procedúra ideje alatt nem volt
szabad semmit kölcsönadnia, vagy kiadni a házból, mert mindez
veszélyeztette a “beavatkozás”sikerét.
II.D.I
szintén elmondotta, hogy édesanyja megátkozta. Erre a
következtetésre úgy jutott, hogy végigjárt egy sor orvost, hogy
gyengeségére, fáradékonyságára, és szétszórtságára
diagnózist és kezelést kapjon. A kórházi leletek kiválóak
voltak, az orvosok egészségesnek nyilvánították és kezelés
nélkül bocsátották útjára. Akkor saját kezébe vette sorsát
és megpróbálta meghatározni az időszakot, amitől kezdve
jelentkezdtek a tünetek: krónikus fáradtságérzet, kedvetlenség,
öngyilkossági gondolatok, búskomorság, levertség,
kilátástalanság. Megállapította, hogy azóta jelentkeztek a
tünetek, amióta eljegyezte magát egy lánnyal, akit édesanyja nem
kedvelt. Azt is elmondotta, hogy édesanyja el-eljárt jósokhoz,
kártyavetőkhöz, most pedig attól tart, hogy anyja elátkozta,
hogy boldogtalan legyen.
III.V.K.elmondása
szerint testvére átok alatt van. Nem eszik, azaz enne, de nem megy
le étel a torkán, lefogyott, folyamatos rémálmok gyötrik, mintha
ördög szállta volna meg, mintha nem ő lenne. Legyengült,
búskomor lett. Segítségül a román paphoz ment. Ő
megállapította, hogy megátkozták.Misét mondott érte.
Megszentelte a ruháit, bőjtöt rendelt el neki. Javulás állt be
állapotában. A tudta nélkül tették a hozzátartozók.
IV.Egy
haldoklóhoz hívtak, aki már nem tudott beszélni évek óta.
Halálos ágyánvolt K.I. A betegágyánál kiszolgáltattam az
úrvacsorát. Miután eltávoztam még két órát élt. A hiedelem
szerint el volt átkozva és csak a pap jelenléte oldotta fel a
megkötözött állapotából. Csak azután “tudott” meghalni.
V.B.G.75éves.
Megbetegedett immáron tíz éve, halálos ágyán volt. Egy asszony
segített rajta, ráolvasással és főzetekkel. Az asszony azóta a
felesége. A falu meggyőződése szerint az asszony boszorkány és
mágikus képességekkel hozta vissza az életbe a férfit.
VI.
R.P ortodox egyháztag. Elbeszélése szerint fia, aki öt évre
akart az Egyesült államokba menni, majd hathónapos pihenő után
szintén ugyanannyi időre Németországba különös esetet élt át.
Elutazása előtt néhány héttel tekintete, szeme kiakadt, egy
meghatározott pontra, lelkileg összeomlott. Az orvosok
tanácstalanok voltak. Marosvásárhelyre vitte el gyermekét, aki
elektrotehnikus és kiváló szakember. Az apa kapcsolatait bevetve
jutott el a marosvásárhelyi professzorhoz, aki azt mondotta, hogy
valami félelem, hirtelen jött félelem, aggodalom válthatta ki ezt
az állapotot. Az ortodox papot hívták végül, de előbb néhány
falusi gyógyítót (tamaduitor) akart felkeresni az apa. Útközben
találkozott egy biciklis emberrel, akitől a gyógyító után
érdeklődött. Az becsmérlően azt mondota, ne keresse fel, inkább
keresse Jézus Krisztust. Így jutott el a paphoz. Itt Mokrán
vállalta a pap, hogy misét mond a gyermek ágyánál,
szenteltvízzel kellett minden kétnap a teljes házat behinteni,
kétnaponta jött a pap a feloldozó misével. A család többi tagja
bőjtöt tartott, az úgynevezett Szent András böjtöt, amit
gyógyulás érdekében tartanak, majd a katolikus templomból is
hozattak szenteltvizet. Tíz nap elteltével javulás állt be a
gyerek állapotában. Imádságokat olvas. Bevallotta, hogy hangokat
hallott, amik suttogtak a fülébe, megkötözöttsége
idején.Elképzelése szerint a gyereket megátkozták, hogy ne
menjen külföldre, valószínüleg irigyszég áll a háttérben.
VII.Családi
ismerőseinknek volt átokkal kapcsolatos esetük, és van a mai
napig. Fiatal házaspár, akiknek jól menő vállalkozásaik vannak
Aradon. Kisebb vegyesbolt, borkimérő, gyermekruha üzlet, vagyis
emberi szemmel nézve mindenük megvan az anyagiak terén. Egy Draut
nevű faluban is nyitottak vegyesboltot, melynek alkalmazottai a
családból voltak. Vegyesházasságról van szó, ahol a férj
román. Az üzlet egy ideig ment, majd veszteségessé vált.
Meglopták a tulajdonost. A férfi bezáratta a boltot, amit a szülei
és leánytestvérei szerettek volna megszerezni. Megegyeztek, hogy
az árut fizessék ki, aztán csináljanak, amit akarnak. A rokonság,
román részről megsértődött, a szülei a férjnek megharagudtak,
és átokhoz folyamodtak. Az eddig magabiztos, céltudatos,
határozott emberből rövid idő alatt megkeseredett, meggyötört
ember lett. Vadonatúj autójuk amikor Draut fele mennek szüleit
meglátogatni elromlik, a szervizben nem találnak hibát. Lefogytak,
és megváltoztak. Az anyagiakról a lelkiek felé kezdtek el
érdeklődni. Sorra járták a román ortodox kolostorokat és
különböző szerzetesek tanácsát kérték és követték,
eredménytelenül. Az átoktól nem tudtak megszabadulni. Bőjtöltek,
imádkoztak, eredménytelenül. Vállalkozásaik tönkrementek, ami
maradt ott is a haszon, a profit elúszik, nem tudják megtartani a
pénzt, elköltik, nem tudni mire. Eddig urai voltak a pénznek, most
képtelenek átlátni a helyzetet. Csiksomlyón jártak, hogy
szabaduljanak, de eredménytelenül. Ortodox papot kértek, hogy
nyissa fel a pravilát, amiből megtudhatják ki átkozta el őket.
Legutóbbi
találkozásunkkor érdekes változások történtek. Elmondották,
hogy közel egy évig varázslókhoz, gyógyitókhoz jártak, akik
ideig-óráig tudtak valemelyes megoldást adni a dolgokra.
Rendszerint három hétig tartott, a megszabaditott állapot, azután
visszatért a rontás. A szerzetesek különböző miséket, ortodox
imaterépiát irtak fel nekik. Ennek a másik véglet lett az
eredménye. A férfi képes egész nap imádkozni, gyermekeivel nem
törődik, sőt kezet emelt feleségére, akivel hat évig boldog
házasságban éltek. A feleség szerint férje annyira bebeszél
dolgokat magának, hogy az már elmezavarral határos. Mindenütt
ördögöt, démonokat feltételez, mindenért hivatná a papokat.
Egyfajta lelki függőség állt be életében a papokkal szemben,
akiket eddig megvetett, szidott, és becsmérelt.Elmondotta, hogy
ezekben a kolostorokban rengeteg egyéb felekezetű hivővel
találkozott. Még lelkészekkel, papokkal is, akiknek ilyenszerű
problémáik voltak. Kérdésemre azt válaszolta, hogy, az
ortodoxián kivüli felekezetek nem tudják kezelni a problémát.
Sem a katolikusok, sem a reformált egyházak, neoprotestánsok nem
hisznek ilyesmiben, ezért a hivek egyenesen az ortodoxokhoz mennek.
Különbséget tett a férfi a varázslat és átok között.
Szerinte az átok, az generációkom keresztül fog, legalábbis egy
szerzetessel való konzultálás után erre a következtetésre
jutott, a varázslás az valamivel enyhébb forma. Veszélybe került
családi életük. Nem tudják mi a megoldás. Az elköltözés a
családi fészekből, vagy a válás?
VIII.D.G.Ifjusági
tag Aradon. A következő esetet mesélte el. Barátnőjével két
évet voltak együtt. A lány vegyesházasságból született.Ő is
eljárt az ifjúsági alkalmakra.(én is személyesen ismertem)
Nagybátyja molesztálta, ami miatt folytonos depresszióban volt.
Többször próbált öngyilkos lenni: kiugorni az emeletről,
gyógyszertúladagolással, valamint fel akarta akasztani magát.
Ezeket sikeresen megakadályozták. A lány úgy érezte átok ül
rajta. Nem tudta ki és miért átkozta el.Barátjával elhatározták
elmennek egy öregember fiához, aki ortodox pap volt Almas
településen. Ő képes levenni az átkot. Elutaztak. Amikor
megérkeztek megijedtek attól a ténytől, hogy ez a pap belelát a
lelkükbe és esetleg olyan dolgokat is meglát, amit jobb volna
eltitkolni. Nem mentek be hozzá. Visszajöttek. Ezután több hónap
telt el. A lány egy hétfői nap elment az egyetemre. Pénteken
találták meg a Csálai erdőben. Felakasztotta magát az otthonról
vitt lepedőkkel. A rendőrségi jelentés szerint a térde szinte
érte a földet, vagyis, még megakadályozhatta volna a halált. De
nem akarta. A sajtóban megjelent cikk szerelmi bánatról irt, ezzel
indokolták az öngyilkosságot, ami alaptalan volt.
IX.Ezzel
kapcsolatos a következő esettanulmány is. A fiú egyházfi volt az
aradi evangélikus templomban. Valamilyen okból ki akarták túrni
állásából. Amikor már felmondását beadta és összecsomagolt,
a pincelakásba, a húga a csomagok között egy viaszbabát talált,
ami tele volt szúrva tűkkel. Vudubabának nevezik az ilyet a
mágiában. A feladatait a húg és az édesanya vette át, mivel ő
nem tartózkodott az országban. A templom takaritása közben a
perselyben találtak egy másik ilyen vudubabát, piros viaszból
készitve, szintén átszúrva. A templomban pedig babszemek voltak
szétszórva. Egy másik vudubaba pedig a pincelakás lépcsőjén
várta. Volt-e valamilyen hatása, negativ eredménye ennek az
esetnek? Kérdeztem. Nemsokkal az eset után balesetet szenvedtek az
Arad-Pankota útvonalon. Családosan utaztak, mintegy nyolcvan
kilóméteres óránkénti sebességgel, amikor az úttesten levő
gödörbe hajtottak. A tengely eltört és a megperdült autó fának
csapódott. Könnyebb sérüléseket szenvedtek.
X.
Kétgyerekes családanya mesélte el panaszait. Úgy érzi
megátkozta anyósa, ami abban nyilvánul meg, hogy amikor férjével
szexuális kapcsolatot létesit, valamelyik a gyermekek közül
megbetegszik. Mindez az aktus utáni néhány precben (de minden
esetben félórán belül) nyilvánul meg, illetve elkezdődik. A
gyermekek nyugtalanokká válnak, felébrednek, belázasodnak, vagy
valamilyen gyermekbetegségbe esnek, leggyakrabban megfázásba,
tüdőgyulladásba, emlynek kezelései költségesek. Elmondta, fél
a férjével nemi kapcsolatot létesiteni éppen emiatt, ugyanakkor
attól tart, férje elhagyja, megcsalja ezért. Szerinte azért
átkozták meg, hogy a családja szétmenjen, a férje, vagy ő maga
házasságon kivüli kapcsolatba meneküljön. Eddig véletlennek
tartotta, de az esetek meghaladják a tizet és már nem hisz abban,
hogy véletlen egybeesésről van szó. Tanácstalan.
XI.Ion
Mânzat2
pszihológiaprofesszort kérdezték az átokról. A követkkező
személyes élményét mesélte el. A családban nyolcan voltak
testvérek. Édesanyja a legkisebb gyermeket szerette legjobban, aki
azonban rosszul házasodott, olyan asszonyt
vett el, aki lenézte és kihasználta. Mivel a házasság az
édesanya beleegyezése nélkül történt, az anya haragjában
megátkozta fiát, mondván, hogy ha meghal és fia a temetési
menetre elmegy, vakuljon meg. 1988 ban bekövetkezett a halál. A fiú
mintegyszáz méterre
volt a temetési menetben édesanyja koporsójától. Látása az
elkövetkezendő napokban fokozatosan gyengült. El egészen a teljes
vakságig. A nyolc közól egyetlen fiú volt, aki vakon halt meg.
XI.Koch
doktor munkanaplójából idézek egy esetet. “Az egyik faluban
eladásra került egy gyümölcsfákkal beültetett nagy belsőség,
egy földterület. A hírdetésre több vevő jelentkezett. Végül
egy jómódú gazdának sikerült a területet megvenni. A vétel
után néhány nappal azonban megdöbbenve vette észre, hogy a
gyümölcsösben 3o fiatal gyümölcsfa ki van fűrészelve. Az
esetet azonnal jelentette a rendőrségnek, akik azonban a tettest
nem találták meg. Bosszúságában a károsult a fekete mágiához
folyamodott. A házi sertésvágás után s sertéshólyagot amelyhez
egy papírra írt rosszat kívánó varázsformulát csatolt
felakasztotta a kéménybe. A rossz kívánság az volt, hogy, mint
ahogyan a hólyag a kéményben megszárad és összezsugorodik, úgy
zsugorodjon össze és haljon meg az, aki a gyümölcsfákat
kifűrészelte. Ezután a varázslás után egy fél évre meghalt az
egyik egykori érdeklődő, aki a gyümölcsöst szintén meg akarta
venni. A fekete mágia alkalmazója szintén meg volt győződve,
hogy az egykori érdeklődő halála az ő mágiájának a
hatékonyságát bizonyítja.”3
1
A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a rontás legáltalánosabb
formája. A magyar népi hitvilág elsősorban a boszorkánynak
tulajdonitja, de szemmelverhet az, akinek összenőtt szemöldöke
van, aki megcsodál valakit, valamit, illetéktelenül jelen van
olyan eseményen, ahol nem hivatalos. Megkülönböztetik szándékos
és akaratlan fajtáját. Minden gyenge, védtelen élőlényt, vagy
kockázatos kimenetelű eseményt.
2
A Bukaresti Hyperion Pszihológia-Szociológia egyetem professzora.
Jelen esettanulmány a “Psihologia azi” pszohológiai
szakfolyóirat 2004.októberi számában olvasható.
3
Kurt Koch: Seelsorge und Okkultismus.Bibel-und Schriftenmission Dr.
Kurt.E.Koch.Lauterbach 156.old
Kiértékelés
1.A
szabaditók és mediátorok.Megfigyelhetjük az első esetben,
hogy az alany bár egyháztag nem a lelkész segítséségt kéri,
sem az orvosét, hanem a mágusét. Nevezzük most így azt a
mediátort, vagy sok esetben szélhámost, aki ezeket a dolgokat
végzi. Miért fordul hozzá? Mert az ő nyelvét beszéli, az ő
gondolkodását látja, ismeri a problémáit.A kétségbeesett
anyának válasz kell a kérdésre, aggódik lányáért, a férfi
aggódik további életéért. Válasz kell a kérdésre.Krizishelyzet
alakult ki az egyén életében. Régebben a krizishelyzetekben,
mindenki törödött önmagábal, vagy a család segitett ennek
átvészelésében. Manapság minél több kezelőhely van, és minél
többen tudnak róla, annál többen veszik igénybe. A kérdéssel
nem Istenhez fodul, hanem hagyományokhoz, babonákhoz, szokásokhoz,
okkult praktikákhoz. Azokon a helyeken, vidékeken, ahol nincs
orvosi rendelő, beszolgáló orvos van, az is ritkán jár, a népi
gyógyítók, mágusok erőteljesebben munkálkodnak, nagyobb hitelt
kapnak, mint a hivatalosak. Magukat isteni erő birtokosainak adják
ki. Isten nevében gyógyítanak. A lelket gyógyítják.Képesítés
nélküli személyek. Viszont okkult képesítéssel rendelkeznek.A
szándék, alapvetően jó, a segiteni akarás, viszont rossz
mederben van.Az egyén, mint lelkigondozott, a népi gyógyitók,
jósok, egyéb mediátorok számára páciens. Aki szeretethiányból
kifolyólag keresi fel őket. A horoszkópok olvasása, a jós
biztatása, a szabaditók, mediátorok megnyerő modora egyféle
pozitiv infúziót jelentenek számára, sikertelenséggel,
kudarcokkal teli életében ezek a pozitiv hatások, még, ha nem
isteni eredetűek is hatással vannak személyiségzavarára.
Mi
a teológiai ítéletünk erről az esetről, viszonyulásról?
Sokszor elbagatellizáljuk, de ez nem kezelése a problémának, vagy
figyelembe se vesszük. A bűnös ember nem mondhatja pszihológiainak
azt, amit a Szentírás démoninak mond. A lelkész a Szentírás
tekintélyének kell alávesse magát. A jelenség kategorizálása
ezesetben egy tág fogalom, mégpediglen az okkult jelenségek
tárgyköre.
2Tünetek1.Másodsorban,
hogyha a lelkigondozó előveszi Morgenson Ernő Az ördög
igézetében2c.munkáját,
akkor a démonizált, vagy megszállt, okkult hatások alatt álló
embernek a lelki torzulásait a következő képpen sorolja: testi
szenvedés, öngyilkossági gondolatok, nem tud semmit megtartani,
amit a Bibliából olvas, vagy az istentiszteleten hall, nincs érzéke
Isten Igéjéhez, mindig más gondolatok tartják fogva (káromló
gondolatok), nem akarják ezeket gondolni, de úgy érzik, mintha
valaki beléjük adná őket, mintha nem a saját gondolataik
lennének, búskomorság, az örvendező hit hiánya, egyesek a
Sátánhoz imádkoznak szabadulásért, a természet iránti öröm
hiánya, az üdvbizonyosság hiánya, a Bibliaolvasás és imádság
elgépiesedése, testi-szellemi-lelki gyötrődés,3
idegösszeroppanás, idegbaj.Mindenképpen megkötözött állapotot
ir le a szerző, aminek eredetét démoninak mondja a Szentirásra
alapozva.Megkötözött állapot, ami ugyanakkor elkülönitettséget
is jelent, azok közösségéből, akik “normális” életet
élnek, akiknek minden sikerül. Az elátkozott úgy érzi
kirekesztették ebből a létállapotból, áldatlan, áldástól
megfosztott helyzetbe került. A lélektan nem ismeri ezt a
kifejezést, ugyanakkor módszerei
a csoportterápia, hipnózis, gyógyszeres kezelés,
antidepresszánsok nem fejtik ki a hatást. Ritka esetben megy
pszihiáterhez, vagy pszihológushoz az ilyen megkötözött ember.
3.Ellenmágikus
szabaditási eljárások.Első
esetben a jós állította fel a diagnózis,
majd maga az átkozó, vagy átokmondó, majd maga az elátkozott
személy jut erre a következtetésre, de lehet diagnoszta a
faluközösség, mint olyan, vagy mint egy másik esetünkben a
diagnózist az ortodox pap állította fel az u.n.pravila
felnyitásával, ami
a közhiedelemben azt jelenti, hogy a pap annak segítségével
belelát a páciens lelkébe.(mágikus motívum) A ruhaszentelés,
szenteltvíz használatát alkalmazta. Több esetben előfordul, hogy
a szenteltvizet, mint minden betegség ellenszerét használják. A
szemmelverésre leginkább egyaránt embernek és állatnak. A
szenteltvíz a közhiedelemben nem romlik, nem poshad meg, mert
szent, van, aki több évre visszamenőleg tartogat szenteltvíz
készleteket. A víz ezért egyfajta mágikus szer a népi
gyógyászatban.4
Az egyik esettanulmánynál
megfigyelhettük, hogy különbséget tett ortodox és katolikus
szenteltvíz között.Párhuzamot látunk a keresztvízzel.Szintén
Morgerson beszél a húsvéti vízről a már említett művében,
amit húsvét első napján merítenek a patakból. Amíg hozzák,
nem szabad senkivel beszélni. Egy évig tartják a pincében és
friss marad, gyógyerőt tulajdonítanak neki. Házakra, istállókra
olvastatnak rá, hogy ne érje baj a házat.Szenteltvíz, bőjtök,
misék szerepelnek a védekezési, elhárítási listán.
4.Az
Szentirás, mint ellenmágikus eszköz, és a módszerek
kudarca.Egyik emlitett esetünkben azonban ezek sem változtattak
a megkötözött állapoton, nem segitettek. A személyekben ott
maradt a vágyakozás a szabadulás iránt. Azonban hiányzott a
Szabaditó iránti vágyakozás, ragaszkodás. Ezzel magyarázom
minden ellenmágikus praktika akár vallásos, keresztény eljárás
sikertelenségét.Azt a végletet is regisztrálhattuk, hogy az
ortodox imádságok, szokások, hagyományok, milyen szomorú
eredményeket idéznek elő. Függőséget, a szabad akarat kárára,
a megszabaditott élet helyett egy másfajta megkötözöttséget,
függőséget, melynek gyökere ugyancsak szeretethiányból fakad,
valamint a Szentirás és annak bizonyos részeinek (zsoltárok,
evangéliumi részletek,stb) mágikus, ellenmágikus módon való
alkalmazása. Az ortodox szerzetes a zsoltárok némelyikét
(Zsolt.118,Zsolt.119) az ördög elleni legerősebb fegyvernek
tartotta, valamint Dávid Zsoltárait a legerősebb zsoltároknak. A
Szentirás egészének tekintélye megingott. A szent szövegek
mágikus ellenszerek és nem Krisztushoz vezérlő mesterek.
Az
előző bekezdésben azt állapitottam meg, hogy a hagyományos
lélekgyógyászat is tehetetlenül áll a jelenség előtt, most
pedig azzal egészitettem ki, hogy a vallásos cselekmények, a
ritusok is eredménytelenek, ha nincs élő hit. Ha ez megvan akkor a
ritusok feleslegesek, Isten elvégzi a szabaditást a Szabaditón
keresztül.A szabaditás nem az erők párviadala, a mágikus és
ellenmágikus erők viadala. A lelkigondozó elvezeti a
lelkigondozottat az igazság ismeretére. A hitre. Az igazság
összeütközik a hazugsággal a lekigondozott életében. A Világ
világossága leleplezi a sötétség cselekedeteit az ő életében.
Csak igy történhet szabadulás.
A
hit nem paranormális jelenség. A hivő életmód és a hit
működésbe, munkába állitása, aktivizálása nem paranormális
cselekedet. Nem szükséges médium, mediátor hozzá. A hit nem
tartozik a pszihológia hatáskörébe, mivel nem pusztán lelki
jelenség. A lelki tevékenységen keresztül megmutatkozik, de ez
nem azt jelenti, hogy lélektanilag tanulmányozható. A pszichológia
erre az életre korlátozódik, mig a hit ezen túllép, az örök
élettel teljesedik ki. A lelki torzulás és a hitbeli torzulás nem
ugyanaz a fogalom. Az előbbit képes a pszihiátria kezelni,
vizsgálni, az utóbbit legfeljebb tagadni képes.
Összegezzük
azokat a kérdéseket, amikkel foglalkoztunk, és választ keresünk
a következő fejezetben.
1.Miért
fordul a lelkigondozott a problémájával az Isten helyett a
babonasághoz?
2.Mi
a hallgatás oka?
3.Mit
jelent démonizáltnak lenni?
4.Mit
bizonyítanak a tünetek?
5.Kicsoda
a mágus, az átokmondó a lelkigondozó szemével?
6.Mit
jelent okkult erővel dolgozni, milyen meghatározást adhatunk?
7.Milyen
praktikákat alkalmaz a mágus?
8.A
hit végzi a gyógyulásokat, vagy démoni erő?
9.Mi
a bizonyítéka annak, hogy valóban okkult jelenségek állnak a
háttérben és nem elmebaj?
Néhány
alapfogalom meghatározása
Az
“okkult”kifejezés meghatározása.
Az
előző részben a témafelvezetésben szó volt a mágikus
cselekedetekről, utalás történt a mágiára, az ahhoz való
passzív és aktív
viszonyról. A jelenségek nem sorolhatóak be egyetlen
természettdományba sem, ezért a parapszichológia gyakorlati
diszciplinájának nevével okkultizmussal jelöljük. Amennyire a
lelkigondozás a gyakorlati teológia diszciplinája, annyira az
elméleti, tudományos parapszichológia gyakorlati diszciplinája
az okkultizmus5.A
kefejezés meghatározása
egyszerűnek tűnik első látásra.Jelentése rejtett.
A
szó definíciójának történetében megfigyelhetünk nagyon sok
árnyalatot. Elkezdve a szimplicista meghatározástól (okkult
mindaz, ami kívül van Jézus Krisztuson) a filozófikus,
vallástörténeti magyarázatokig.
Mircea Eliade az Oxford Értelmező Szótárt idézve a következő
képpen eredezteti a szó meghatározását. 1545-ben került be a
beszélt nyelvbe a kifejezés és akkor a természeten túlit, ésszel
fel nem foghatót jelölte.
A transzcendens megfelelője szinonímája
lehetett.
Száz évvel később, 1633-ban már bővebb jelentéstartalmat
kapott, olyan jelenségek megismerésének tárgya az okkult, melyek
titkosak, misztikusak (mágia, alkimia, teozófia).Edward A.Tiryakian
meghatározásában pedig technikákról, procedúrákról,
folyamatokról
tesz említést, melyek a) olyan
erőkre támaszkodnak amik megmagyarázhatatlanok a jelenlegi modern
tudományok eszközeivel; b)
tapasztalati, tapasztalható eredményekkel rendelkeznek, c) a
nagyközönség számára hozzáférhetetlenek, d) rutin és rituális
cselekedetek.6
Az
okkult kifejezés mellet még meg kell említenünk egy másik rokon
kifejezést, az ezoterikust,(eszóterosz= beljebb,
belsőbb) ami inkább az előbbinek ideológiai vallási,
hitrendszeri hátterét jelenti, világnézeti irányzatokat foglal
magába.Csak a beavatottak számára hozzáférhető tudás
gyűjtőneve. Manapság a fogalom az életben való boldogulásra és
az élet értelmére vonatkozó, legkülönfélébb világnézeti
alapokon nyugvó ajánlatok gyűjtőfogalma lett.
A
mágia szó definíciója. A mágia szó görög eredetű,
varázslást, elkápráztatást jelent. A mágus a pogány ókorban
sokrétű tevékenységgel felruházott személy volt. Alkotóeleme
az asztrológia, a csillagok járása alapján készülő
jövendőmondás, de a varázsformulák alkalmazása is feladatai
közé sorolható. A mágus emberfeletti, szellemi hatalmasságokkal
összeköttetésben állónak vallja magát.Képesnek tarja magát
arra, hogy a lelkeknek, szellemeknek parancsoljon, a betegségek
felett hatalma van, a szerelemben tud változtatást előidézni, a
gazdaságban, a mezőgazdaságban. Azt állítja, hogy bizonyos
általuk ismert módszerek, varázsformulák, ráolvasások által
veszélyt tudnak hozni azokra, akikre akarnak.A hiedelem azon
alapszik, hogy okkult, természetfeletti eszközökkel változtatni
lehet az objektiv valóságon. Két fajtája ismeretes: fekete és
fehér mágia,vagy idegen szóval offenziv és deffenziv mágia.
Támadó és védekező mágia.. A fekete mágia a sátán, a démonok
nevében azok segítségül hívásával történik. Következésképpen
a varázsformulában elmondott, vagy “ráolvasott” bűntetés
végrehajtója a sötét szellemi hatalmasság, a sátán, vagy a
démonok. Ismeretes az üldöző varázslás, a bűntető, bosszúálló
varázslás, a bajokat elhárító varázslás és a gyógyítani
akaró varázslás. A fehér mágia alkalmazója a Szentháromság
Isten nevét hívja segítségül, és varázsformuláiban ott vannak
a különböző bibliai idézetek, zsoltárversek. A fehér mágiát
védő varázslatként, baj elhárítására, vagy gyógyulás
érdekében alkalmazzák.Adémonikusnak tartják, vagyis
ártalmatlannak, a hiedelem szerint ebben nem munkálkodnak démoni
erők. A gonosz elháritására veszik igénybe. Manapság a
filmekben és újsághírdetésekben azt akarják elhitetni velünk,
hogy csak a fekete mágia elvetendő, a fehér mágia viszont jó
dolog. Ez téves. A fehér mágia is pontosan ugyanazon alapszik,
ugyanazokat az alapelveket használja, csupán látszólag jó
előjellel. Itt a mágikus praktikákkal embereken akarnak segíteni
és kegyes rituálékat is alkalmaznak benne: Bibliát helyeznek az
asztalra, segítségül hívják a Szentháromság nevét,
feszületet, szűzanya képet akasztanak a falra stb. A fekete és
fehér mágia közötti harcok csupán látszatküzdelmek.
Ezekben
a mágikus módszerekben az embernek a törekvése az, hogy a maga
akaratát, akármilyen módon, akár az Isten, akár a sátán
segítségül hívásával, megvalósítsa. A mágus kész Istent is,
a sátánt is eszközül használni.
A
varázslás. Mágikus technikák és rituálék, alkalmazott
mágia. Ezekkel a rituálékkal szeretné a varázsló befolyásolni
és megváltoztatni a külső valóságot. A rituálék pontos
leírásai, valamint a beavató rigmusok, az ördög megidézésének
útmutatásai speciális varázskönyvekben vannak leírva. A
legismertebb varázskönyvnek a Clavicula Solomonis számít, amely a
mágia és az okkultizmus legfontosabb szövegeinek egyike. Asszír,
héber és bizánci forrásokra vezethető vissza, és különösen a
18.században terjedt el. Ismert az ún.Mózes 6. És 7. Könyve is,
amely a középkorból származik, és semmi köze a bibliai Mózes
könyveihez.
Ahol
az ember az átkát a dologisághoz, anyaghoz köti, úgy mint
koporsószegelés, halottaskocsi, koporsófa, elásott ingek,
marhabendő, mindenféle amulettek, telihold-varázslás, húsvéti
víz, csontszén, állati tetem, nőhaj, vizelet, nyál, stb, ott a
Teremtőtől való megfutamodás van, vagyis bálványimádás, a
dologiság Isten elé helyezése.
Parapszichológia.
Az okkult tevékenység, a
mágia tudományos eszközökkel történő vizsgálata.
1
lásd bővebben „ A diagnózis pontositása ” c.fejezetben.
2
Morgerson Ernő: Az ördög igézetében 1924
3
A fentebb emlitett szemmelverés tüneteinél a kisgyerek
hosszantartó, indokolatlan sirása, hirtelen
fellépő rosszulléte, álmatlanság, hasmenés szerepel a tünetek
között.
4
A szemmelverés ellen a
hiedelem a szenesvizet, vizvetést ismeri Dk-Európában és
K-Európában.Eredetileg tudakozó eljárás, a tettes (ki verte meg
szemmel, férfi, nő?) megtalálására, de sokszor önálló
gyógymódként ismeretes.A hideg vizbe meghatározott számú
(3,7,9, stb) parazsat dobnak, minden parázsnál egy nevet
emlitve. Amelyiknél leszáll, az a “tettes”. D-Európában az
amuletteket használják ellenszerként, mig a német
nyelvterületeken a hiedelem szorosan összefügg a nyelvvel és
szóval való rontáséval.
5
Roland Antholzer ezzel a kijelentéssel nem ért egyet. Szerinte a
parapszichológia nem tudomány, csupán tudományos nyelvezetet
használ. Kialakulását nem a pszichológiából való kiválással
magyarázza, hanem azt állítja, hogy az empirikus lélektannal
párhuzamosan jelent meg a “Society for Psychical Research”1882-es
megalakulásával. Kifejti továbbá, hogy a transzcendens
történéseket nem lehet leírni az immanncia eszközeivel.
6
Mircea Eliade: Ocultism, vrajitorie si mode
culturale.66.old.Humanitas.1997
Antrolopógiai
keresztmetszet.
A
lelkigondozónak dimenzionálnia kell azt a területet, ahol az
okkult jelenségek lejátszódnak, avégre, hogy magyarázatot tudjon
találni.Egyszemélyben kutató teológus és lelkigondozó a lelkész
ebben az esetben, helyzetben. Az embert a Szentírás
antropológiájával kell hogy lássa, nem az orvostudomány,
lélektan dichotómikus test-lélek kettősségében, hanem
trihotómikus hármasságban.
A
bibliai antropológia alapigéje az 1Móz.2,7, ahol azt olvassuk,
hogy Isten az embert a föld porából teremtette, élet lehelletét
lehellte bele, így lett az ember élő lélekké. Az ember tehát
három részből áll:a test pora (test, vér, hús), élet lehellete
(az ember szelleme) és a lélek.
A
hústest.
Az
ember húsa megfelel az ember anyagának. Ha anyagát tekintjük,
akkor húsról beszélünk, ha rendszerről, akkor testről. Az anyag
az emberen átmegy, de a rendszere állandó marad. A hús
alkotórészei változóak. A test szellemibb fogalom. Rendszer,
terv, amiben az anyagi részek elrendeződnek. A test, mint rendszer
nem veszthető el Pl. A magban benne van az egész virág. A halál
után az ember magával viszi rendszerét, testét, mely új anyaggal
töltetik fel. Ez lesz a megdicsőült test (bászár-gövijjá,
szarx-szóma).
Az
ember szelleme.
Istentől
ered. Neve lehellet, amennyiben Istentől való származását
tekintjük.Az okkult behatások beteggé teszik, rajta keresztül
kaput nyit az emberi lélekbe, ilyenformán a test és a lélek a
megszálló szellem hatása alá kerülhet. Ezt tudathasadásnak
nevezi a lélektan, vagy lélekhasadásnak.
A
lélek.
A
lélek a kettő találkozásából ered. A lélek a személy. Lélek
test nélkül is van . Istennek is van lelke. Ez nem a Szent Szellem;
hanem Isten személyiségét kell érteni. Az angyaloknak is van
ilyen értelemben vett lelkük (az ördögöknek is
következésképpen).
A
legfontosabb a lélek, mert az az ember, de a legmagasabb a szellem.
A lélek kezében a test és a szellem eszköz, amit Isten adott neki
használatra. A testen keresztül a testi világban, a szellemen
keresztül a szellemi világban igazodik el az ember. A szellem a bűn
miatt visszafejlődött, ezért az ember a szellemi világban
nehezebben igazodik el. Az embernek van szelleme, de nem látja a
szellemvilágot. Istennek újra kell teremtenie az ember szellemét,
hogy lásson. Ez az újonnan születés. Az újonnan született ember
sem lát mindent, de megvan az ígéret a teljes látásra (1Kor.
13,12).Erre való felkészítés az újonnan születés.
A
lélek él. Annak életéért van minden. Az emberben a szellemnek
kell uralkodnia a lelken és a léleknek a testen. Az ember felett
két szellemi világ van: tiszta és tisztátalan. Mindkettő
zsákmányul ejtheti szellemén át az ember lelkét. A természetes
rend az, hogy Isten uralkodik a szellemen, ez a lelken, ez a testen
ez pedig az anyagi világon. A bűneset átka, hogy a test fellázadt
a lélek ellen és zsákmánnyá tette. Az anyagi világ uralkodik a
testen, a test a lelken és a szellem félre van szorítva, úgy,
hogy az ember kapcsolata megszakadt Istennel (vagy a gonosz szellemi
világgal van kapcsolatban).
A
démoni erők a tudat alatt mennek be az emberi lélekbe, és ennek a
behatolásnak az eszközei az okkult jelenségek, praktikák. Az
okkult utak az ember szellemét átalakítják. Amely lélek
megnyílik a sátán számára, Isten számára bezárul, elveszíti
az Istennel való érintkezés valamennyi képességét és a gonosz
szellemek szállásává változik. Ez az ördöngősség. (Lásd
későbbiekben.) A spiritiszta médiumot, mediátort (boszorkányt,
népi gyógyítót, lélekgyógyászt) is nevelik arra, hogy
szellemek befogadására alkalmassá váljon. Az Istentől eltiltott,
kijelentésre vállalkozó tisztátalan szellemek szabad bejárásuk
van az ilyenek lelkébe. Ők az első fokú ördöngősök. (A
másod-harmadfokúakról későbbiekben.)
Az
ember szellemének berendezése.1
A
szellem szónak ötféle értelmezése van:
- létfokozat: Isten szellem
2)
Isten harmadik személye, a Szent Szellem
3)
szellemi fokon élő lények, a szellemek
4)
az ember egyik alkotórésze, az emberi szellem.Formai szellem, ami
felveszi a szellemi áramlatokat.A “gép”, ami felfogja a
szellemvilág rezgéseit.
5)
áramló szellem, szellemi töltés. Ami az emberből árad ki.Amit
felfogtam, azok az üzenetek, jelek, az az áramló szellem.Az éltető
erő is áramló szellem.Ilyen összefüggésben kétfajta áramló
szellemről beszélhetünk: éltető és üzenethozó.
A
lélek-szellem különbsége és egymáshoz való viszonya
A
lélek (nefes, psziché, anima, Seele, soul).Igealakban is
előfordul a héberben. A magyarban lélegezni.
A
szellem (ruach, pneüma, spiritus, Geist, spirit).Szelet is
jelent. A magyar szellem szó is a szélből származik.
Az
ember két világ határán él: a testi látható világ, és a
szellemi, láthatatlan világ határán. Mindkét világgal
érintkezni tud, azért van teste és szelleme. Az érintkezés
mindig kétoldalú. A testnek és a szellemnek is vannak szervei,
amelyekkel hatásokat tud felvenni és leadni. A hatások
elfogadására vannak az érzékszervek. A szellemi világ felé is
vannak érzékszerveink. Van szellemi látás, hallás, ízlés,
szaglás (élet illata), tapintás (1Jn.1), egyensúlyérzék
(lelkiismeret), amely mutatja, hogyan állok az Istennel szemben. A
szellemi világ felé is tudunk hatásokat leadni: gondolatátvitel.
Az
ember elszakadt a szellemi világ felé közeledéstől, úgy a
leadó, mint a felvevő szervei eltompultak. A szellem és a test
állásfoglalása a lélek felé döntő. A lélek középütt, hol
az egyikhez, hol a másikhoz fordul.
A
tudat.
A
testnek nincs tudata, sem a szellemnek, a lélek a tudatos.(látom az
álmot, de nem tudom, hogy jön létre, hogyan érkezik a
szuggesztió).Ha a lélek tudatos, akkor én nem a test, sem a
szellem nem vagyok, hanem a lélek. A lélek és én
ugyanaz.(1Tessz.5.23).
Ha
az embertől elveszik a testét, akkor is ember marad. Ha szellemét
veszik el, ember marad, de szellem nélkül.Állat, őrült lesz
belőle. Ha a szellem félre szorul, s egy idegen szellem lép a
helyébe, ez az ördöngősség, megszállottság. De, ha a lelket
elveszik, nincs ember. A halál nem megsemmisülés, hanem csak
elszakadás az élet forrásától.Lehet tudata is neki, de nem él.A
földi életben is van ilyen:szokás mondani, ez nem élet. A lélek
van, de nem él.
Az
ember hármassága nem valódi hármasság, mert az embernek mindig
csak két oldaláró lehet szó, testi és szellemi, mint ahogy
eredete is kettős: a föld pora és Isten lehellete. A lélek nem
harmadik szubsztanciája az
embernek, hanem harmadik tagja. A lélek maga az ember, mely kétfelé
tekint, hallgat és cselekszik. Az ember szelleme a lelket élteti és
a testen keresztül él.
Kísérlet
az átoknak, mint folyamatnak leírására.
A
már idézett Roland Antholzer szkeptikus kijelentését próbálom
ebben a fejezetben megcáfolni. Szerinte (ismétlem a lábjegyzet
tartalmát) immanens eszközökkel nem lehet leírni transzcendens
folyamatokat. Lényegében azt jelenti, nem tudjuk megmagyarázni,
leírni, megismételni még annyira sem
azokat a folyamatokat, történéseket, átalakulásokat, amelyek nem
a mi világunkban zajlanak, hanem a transzcendens világban.Az
immanens világ a látható természetes világból áll, valamint a
láthatatlan természetes világból (rádióhullámok, energiamezők,
mágneses
terek, stb). A transzcendens az pedig a láthatatlan,
természetfölötti világot jelenti. Ez az a világ, amiben Isten is
létezik. Mi a verbalitás szintjén elkülönítettük a két
fogalmat, viszont gondolati szinten nem választhatjuk szét oly
módon, hogy ez a
két világ térben elkülönül egymástól. A természetfeletti
láthatatlan világ áthatja, átjárja a természetes látható és
láthatatlan világot is. Ahogy a transzendens kifejezés is mutatja
ez a világ a térben transzcendentálja, meghaladja a mi három (az
időt beleszámolva
négy) dimenziós világunkat2.
Minden olyan hatás, esemény, történés, amely ebből a mi
világunkat meghaladó világból érkezik természetfölöttinek
érzékeljük.Ennek illusztrálására Wilder-Smith3az
u.n “síkföld-elmélet”-et dolgozta ki.Elméletükben világunkat
egy kétdimenziós világhoz hasonlítják, ahol csak szélesség és
hosszúság van, magasság nem létezik. Ezért síkföld,
mert egy felszín az egész. Képzeljük el, hogy ezt a síkföldet
mértani, geometriai idomok népesítik be. Mit tapasztalnak a
síkföld lakói, ha világukon egy háromdimenziós tárgy, vegyük
a legegyszerűbbet egy gömb halad keresztül? Amikor felülről
közeledik, a síkföldiek nem is érzékelik, csak akkor, amikor
megérinti világukat.Akkor egy pontként érzékelik, és ahogy
egyre inkább áthatol, koncentrikus kör formáját érzékelik.Amikor
a gömb maximálisan kitágul az áthaladáskor, ismét sűrűsödő
pontként látnák a síkföldiek. El egészen egy pontig és végül
megszűnne. Most képzeljünk el egy kockát, ahogy áthalad a
síkföldön, de ez a kocka még forog is valamelyik irányba. A
legkülönbözőbb formákat hozná létre ebben a kétdimenziós
világban.A háromdimenziós test a síkföldiek számára elvileg
hozzáférhetetlen, tudományos eszközeikkel kikutathatatlan. Mindez
csak akkor változik, ha a háromdimenziós test megmutatja magát,
megismerhetővé teszi, hozzáférhetővé teszi magát. Még akkor
sem tudják a síkföldiek a teljes egészt látni, felfogni,
kikutatni, mert egy része a tárgynak mindig a világukon kívül
marad. Mi is a láthatatlan transzcendens világból csak annyit
tudunk észlelni, amennyit megmutat magából.Létezik egy
természetfeletti láthatatlan világ, ami ellenséges viszonyban van
Isten
országával. Célja, hogy az embert is belevonja ebbe a lázadásba.Az
ember képes regisztrálni a démoni hatásokat. Mivel, milyen
érzékszervvel? Az előző fejezetben szó volt szellemi látásról,
hallásról. Feltételezésem szerint a hit hiánya teszi alkalmassá
erre. Többé már nem “antroposz”, vagyis felfele tekintő lény,
hanem fokozatosan lefele tekintő lénnyé válik, s ilyenkor
akaratlanul is a démoni erők hatalmának nyit utat. Érzékeli
életében a megkötözöttséget, ami bene van, megnyilvánul a
hétköznapjaiban, a biológiai szinten, de tudja, hogy az, ami ezt
előidézte rajta kivül van. A démonokat nem mint optikai
jelenséget kell elképzelnünk, még akkor sem, ha a Szentirás
olykor optikai kisérőjelekkel ruházza fel, mindezt azért teszi,
hogy érzékeltesse, van beleszólásuk
az életünkbe.
Amikor
a tudományosság egyik kritériumát vesszük figyelembe,
történetesen a megismételhetőség feltételét, akkor az
esettanulmányok mintha ellentmondanának ennek. Hiszen azt
tapasztaljuk, hogy igenis az átok, mint jelenség, folyamat
megismételhető, emberek ismételik meg. Hogy a megismételhetőség
hátterében milyen erők állnak, azokról feltételezéseink
vannak, a Szentírás pedig nyiltan kimondja démoni, sátáni
eredetűek.
Az
is megállapításra került, hogy az átok okkult jelenség, okkult
praktika, a mágikus jelenségek kategóriájába sorolhatók. Lehet
vizsgálni vallástörténeti szálon, pszichológiai,
parapszichológiai szempontból.Megpróbáljuk mindegyikből
megragadni azt, ami hasznosítható és választ kapni arra a
kérdésre hogyan működik az átok, mint folyamat. Hogyan működhet,
miért engedi meg Isten? Vajon csakugyan nem érzékelhető az átok?
Melyek azok a rokonjelenségek, melyeknek tanulmányozása alapján
eljuthatunk egy lehetséges válaszhoz?
A
démonok magasabb dimenziójú élőlények, ezért hatást tudnak
gyakorolni három, illetve négydimenziós világunkra. A
kétdimenziós síkföldiek csupán egymás határait tudják
észlelni, egy háromdimenziós lény azonban bele tudna látni a
síkföldiekbe és tetszőleges hatásokat tudna gyakorolni rájuk.
Bennsőnkbe látnak, gondolatainkat tudják olvasni, elvileg
tetszőlegesen tudnak manipulálni bennünket. Mivel mi nem észleljük
őket, tulajdonképpen ki lennénk szolgáltatva nekik. Nyilvánvaló,
hogy ez a hitetlen emberekkel sincs így. A gyakorlat azt mutatja,
hogy az ember védelem alatt áll. Maga Isten szabott határokat az
ördögnek.Hogy mennyire vagyunk, illetve mennyire hagyjuk magunkat
kiszolgáltatni az ördögnek, az végső soron rajtunk múlik. Az
embernek kell bizonyos előfeltételeket megtennie, amelyek lehetővé
teszik az ördögnek, hogy ellenőrzése alá vonja az embert. Melyek
ezek?
1.A
természetfölöttibe vetett bizalom, amennyiben ez a bizalom nem
Istenre irányul.A bizalom és a hit a kulcsa annak, hogy Isten
cselekedni tudjon életünkben.A nem Istenre irányuló hit pedig
utat nyit az istenellenes hatalmaknak.
2.Tudatos
és folytatólagos bűnelkövetés, a felismert bűnben való
megmaradás. A lázadás tudatosítása.
3.A
teljes passzivitás állapota. Meditációs gyakorlatok,
hipnózis, jóga, agykontroll, stb. Agyamat a szellem kezeli, akár
egy gépet. Amennyiben olyan helyzetekbe megyek bele, amelyek
megváltozott tudatállapotot idéznek elő, ezáltal átengedem
agyam kezelését egy másik szellemnek. Akkor ezt a szellemet semmi
sem gátolja meg abban, hogy agyamban olyan élményeket hozzon
létre, idézzen elő, amelyek reálisnak tűnhetnek nekem, azonban a
valóságban sohasem történtek meg. Ilyen tudatállapotot
használnak a mágusok, a népi gyógyászok, amikor rítusokat,
szeánszokat, mágikus praktikákat hajtanak végre.
A
mágia területén a tudományos kutatás, bizonyos
konkrét tények megállapításán túlmenően nem messzire jutott.
A parapszichológia éppen ezt kutatja, hogy a mágikus jelenségek
arra eredeztethetők vissza, hogy babonás hiedelem áll alapul,
vagyis a rossz értelemben alkalmazott hit, vagy pedig alkalmazóik
olyan szellemi erőforrásokkal rendelkeznek, amelyeket
alakalmaznak.A tudósok feltételezése szerint telepatikus, távolra
ható erők működnek a mágiában.(És nem csak ott, egészithetnénk
ki, hiszen telepatikus jellegű, ahhoz hasonló erők működnek a
szerelmeseknél is, az anya megérzi, ha gyemekével baj történik,
egypetéjű ikrek emocionálisan kapcsolatban vannak egymással a
fizikai távolság ellenére, a szoros baráti kötelékben,
stb.)Azonban ezeknek az erőknek az eredetére, modellezésére csak
a teológia tud végső választ adni. A tudomány annyit állapított
meg, hogy a passzív tudatállapotban (hipnózis), az orvosilag
alkalmazott hipnózisban, energiaátvitel, vagy legalább is
energiaindukció történik.4Az
egyenlőre kimondatlan maradt, hogy a gondolat hullámtermészettel
rendelkezik. Amennyiben ez a jövőben megvalósul, akkor már
nemcsak
tanulmányozni, képletekkel modellezni, de visszaélni is lehet
ezzel.Véleményem szerint azért nem következett ez még be, mert a
gondolatnak nincs hullámtermészete, hanem transzcendentálja az
embert, ugyanúgy nincs a Szentléleknek hullámtermészete, még
akkor sem, ha a Szentirás optikai jelenségnek is emliti.
Az
amerikai Rhine5
professzor kutatási eredményei megerősítik azt a feltételezést,
hogy az emberben a fizikai erőn túl, igen nagy erő létezik.6
Azt, hogy az ember a szellemi energiával távoli tárgyakat
képes megmozgatni, vagy azok alakját megváltoztatni. A már
emlitett Ion Mânzat bukaresti professzor szerint nemcsak negativ
energiaátvitel történik az átokmondáskor, melyet a harag idéz
elő, hanem jelentős szerepe van az önszuggesztiónak is.Ennek
előidézését egyik esettanulmányban a vudubabával érte el az
átokmondó. E neves tudós, és nem csak ő arra esküsznek, hogy az
embernek van kiküldhető energiája. Az orvosilag alkalmazott
hipnózist is erre az energiátadásra vezetik vissza.
Transzpszihiátriás faktornak
nevezik, de a megmagyarázhatatlan szinonímájának érzem én.
Cornelia
Guja viszont azt állitja, valós pszichikai jelenségekről van szó
az átokban és nem önszuggesztióról. Magánlaboratoriumában
tanulmányozza az embert annak különböző tudatállapotaiban.
Szerinte az ember antropológiailag nem különithető el, hanem
rendszerkről beszél, egymáson belüli rendszerekről. Ezek
szubsztanciákból épülnek fel, melyek egymástól elhatárolódnak.
A határfelület információs felület (nem energiamező!), vagy más
szóval aura. Ezt elektrográfiával tanulmányozhatja a szakember.
Fényképezhető, kiértékelhető.Tanulmányai, kisérletei során
azt állapitotta meg, hogy a harag, a stressz, lelki traumák
juttathatják el a személyt arra az állapotra, hogy átkot mondjon.
Az ilyen jelenség káros
folyamatokat indit el a szervezetben, mint a villám a vihar idején,
hasonlitja Cornelia Guja7
az energiamezők és információfelületek közti rövidzárlatot,
ami következésképpen pusztit. Ezen jelek, jelenségek
továbbitásának folyamata mindezidáig számára is érthetetlenek.
A rendszrek, és információfelületek nem a megtapasztalható
világhoz tartoznak.Elektrografikus módszerével az imádság
állapotában levő embert is tanulmányozta, annak kivizsgálása
érdekében, hogy kimutatható-e fiziológiai, patológikus változás
az emberben. Eredményeit részben publikálta, mivel esetenként
bizarr következtetésekre jutott. Annyit elmondott, hogy az
elektrografikus kép szinte teljesen eltűnt azoknál az alanyoknál,
akik az imádság állapotában a transzcendensel kerültek
kapcsolatba8.
Ennyit
lát a tudós. A teológus viszont összefüggésben látja azt, hogy
amit a tudós az emberben levő szellemi energiának tulajdonít, azt
nem az emberben kell keresni, hanem a rajta kívül levő
transzcendens világban.Az ember teremtésekor nem kapott
paranormális képességeket, sem jóstehetséget, tisztánlátást,
mentális energiaátvitelre való különleges képességet, gyógyító
erőket, energiákat. Az egyén utat nyit neki, ennek az erőnek, ami
rajta keresztül munkálkodik. Ezért tűnik úgy, mintha a sajátja
lenne. Még ha a természettudományos magyarázat várat is magára,
a teológiának már van etikai és teológiai értékelése,
kezdőpontja ezekhez a jelenségekhez. A bibliaközpontú gondolkodás
számára a mágia, mint olyan egy botrány.Extrém ellentétben álló
dolgok Isten szavával.
A
mágia természettudományos magyarázata másodlagos probléma marad
mindvégig, mivel itt a jelenség az istenhit hatáskörébe lép be
és ez elsősorban a teológia szakterülete. A lelkigondozói
szempontból nem is a jelenségek valódisága, bizonyított,
megismételhető volta az elsőrendű, hanem az ezekből következő
zavarokról, azok diagnosztizálázáról, és kezeléséről.
A
lelkigondozott háttere. A lelkigondozó. A remény széthullásának
okai.
A
lekigondozó elsődleges kérdése: miért fordult előbb a
babonasághoz a lelkigondozott, az egyén, és azután a
lelkipásztorhoz? Mivel magyarázható a rossz sorrend? Magyar
nyelvterületen is egyre inkább az figyelhető meg, hogy nem fordul
a problémával saját lelkészéhez, inkább felkeres egy ortodox
felekezetűt, mert egyfelől nem látja be, problémája mélyen a
lélekben van, nem érzi úgy, hogy mindez üdvösségét
veszélyeztetné, másfelől megelégszik tüneti kezeléssel.
Ezalatt azt értem, hogy azért keresi fel az ortodox felekezetű
papot, mert nem vígaszra van szüksége, hanem meg akarja vásárolni
a rítusokat, szertartásokat. Nem érdekli a problémájának az
eredete, jelenlegi állapota, az önmegismerés nem fontos, egyfajta
lelki éretlenség is megfigyelhető életében.Érzelmileg és
akaratilag meglehetősen szűk korlátok között mozog.(Valószínűleg
az is közrejátszik ebben az esetben, hogy a protestáns egyházaknál
nincs misztika, nincsenek rítusok, csak a tanítás, az ihehírdetés.
A tanításközpontúság bizonyos esetekben riasztóvá válik,
jelen esetben az egyén úgy gondolja, nem tanításra van szüksége)
Mint azt fentebb emlitettem szeretethiánya sodorja lelki torzulásba.
Ha a lelkész képes a szeretetet közvetiteni akkor előkészitette
a lelkigondozás talaját.Ugyanakkor azt a pozitivumot is
megfigyelhetjük, hogy nem pszichológushoz, vagy pszihiáterhez
fordul, hanem a lelkészhez, akit Isten emberének tart. Ha nem is
vallja be, de tudatalatt Isten segitségét és szabaditását,
áldását akarja megszerezni, magáénak tudni, mégvásárolni.
Ismét áldáshordozó akar lenni, nem pdig az élettől elszigetelt
“excommunikált”lény. Nagyon fontos kiindulópont a lelkigondozó
számára. Ugyanis a lelkigondozott pusztán fizikai jelenlétével,
hogy a lelkész segitségét kéri tudatalatt megnyit egy csatornát
Isten felé. Megengedi, hogy a kegyelem munkálkodjon az ő életében.
Ezt a csatornát kell kihasználnia a mindenkori lelkigondozónak. A
lelkigondozó nemcsak megszabaditani akarja az egyént, hanem
elvezetni a megváltáshoz, a megváltóhoz. Számára az egyén nem
páciens, hanem Isten gyermeke, aki vissza akar találni az atyai
házba.
Mi
a különbség a lélekgyógyász és lelkigondozó között? A
lélekgyógyász, terapeuta, pszihológus, pszichiáter nem tud
lelkigondozó lenni, viszont a lelkigondozó másodsorban lehet jó
lélekgyógyász. A lélekgyógyás a pácienset nem tudja a
megváltás felé irányitani, vezetni, nem tud mit kezdeni a
bűnbocsánattal, megváltással, örök élettel, magát a gyónást
sem tudja elvégezni, annak profán változatát a kibeszélést
alkalmazza.Felszabadit, megszabadit bizonyos lelki görcsöktől,
frusztrációkat kezel, sok esetben időlegesen, de nem vezet a
megváltáshoz. Az ő szótárában az örök élet profán,
filozófiai értelemben szerepel.Ezzel szemben a lelkigondozó
többlettel rendelkezik. Noha ismeri és parciálisan, marginálisan
használja a lélektan eszközeit, a diagnosztikában, a
problémafeltárásban, az anamnézisben, de nem csak erre alapoz,
nem csak ebben bizik. Többlete a kegyelem, melyet a felszentelés
alkalmával kap.Ő az isteni kegyelem hirnöke, Isten szócsöve is,
és ez már kizárja a paranormálist mint olyant.A lelkész,
lelkigondozó teopneümatikus személyiség, vagy karizmatikus
személy, akiben Isten Lelke munkálkodik. A lelkész Isten kegyelmét
közvetiti és ez nem valamiféle paranormális jelenség, képesség.
A lelkigondozó tekintélyhordozó személy. A hatalom, melyet
képvisel nem belőle ered. Viszont a tekintély uralkodásra való
jogot is jelent. Hasonlatos lelki értelemben, lelki sikon a
rendőrhöz, aki hatalmánál fogva képes megállitani a forgalmat
egy útkereszteződésben, de ez a hatalom nem sajátja, hanem az
államé, ami felruházta. Ha egy tizenkét köbméteres betonkockát
tennénk egy útkereszteződésbe megállitaná a forgalmat, de nem
lenne hatalma, tekintélye. A lelkigondozó hatalma a transzcendens,
mondjuk úgy démonvilág felé irányul. Ha nem igy volna akkor a
démonok csúfot úznének belőle, mint ahogy azt az Ap.csel.19-ben
olvassuk Szkéva zsidó ördögűző esetében.
A
hétköznapi problémák esetében, családi élet, házastársi
kapcsolat válságba kerülése, stb első látásra megoldható a
lélektan eszközeivel, hiszen konfliktushelyzetek kezeléséről van
szó, viszont, ha arra figyelünk, hogy a házasság szentsége,
megáldott volta veszélyeztetett, a kettő Isten előtt egy és ez
az egység kerül válságba, az örök életük, megváltásuk kerül
veszélybe, akkor keresztény lelkigondozás indokolt. A lelki élet
torzulásainál pedig csak a lelkigondozás, a lelkigondozó az, aki
képes kivezetni az egyént megkötözöttségéből.Ha nem a hit
szemével lát a lelkgigondozó, akkor csak egy jó szakember, aki
adhat jótanácsokat, pozitív impulzusokat, bátorító szavakat, de
ez nem lelkigondozás.Ezt meg lehet tenni szakember nélkül is, egy
jóbarát, presbiter is képes erre. Pozitív hatásokkal fenntartani
a leki állóképességet. A vígasztalás az a verbalitás, a szavak
szintjén túllépve a kegyelmet továbbítja. Mivel a kegyelem nem
az ember tulajdona, ahogyan az áldás sem, csupán közvetítheti a
lelkigondozó.A lelki torzulást nem lehet autogén tréniggel,
meditációs technikákkal megoldani, kezelni, kiküszöbölni,
kinevelni, vagy kiiktatni az ember lényéből. Amennyiben előállnak
ilyen megoldási lehetőségek, akkor azok egy hamis nem biblikus
antropológiai rendszerre alapoznak és az embert nem
teremtettségében látják, hanem az önmegváltásra képes
emberfeletti embernek. Amennyiben a lelkigondozó nem képes
vígasztalni, munkája eredménytelen lesz. A vígasztalás, mint
segítségnyújtás egyfelől (a verbalitás oldaláról) immanens,
másfelől (a kegyelem oldaláról) transzcendens. A kettő nem
szétválasztható. Amennyiben megpróbáljuk, a kegyelem nélküli
vígasztalás demagógiává válik, a verbalitás nélküli
vigasztalás pedig néma, transzcendentális meditációba süllyed,
amivel jelen esetben nem tudunk mit kezdeni.
A
magánbeszélgetések
alkalmával számos tényt állapíthatunk meg. Nem a
természetfeletti utáni kíváncsiság, vagy vágy az indítóok,
hanem sokkal inkább a reményvesztés. A reménynek két fajtáját
különböztetjük meg: a jövőre irányuló “horizontális
reményt”, amelytől az ember vágyálmainak
megvalósulását várja és a “vertikális reményt”, amely a
túlvilágra irányul.9
A
vertikális remény széthullása a középkorban kezdődött meg, a
reformációban és a felvilágosodás idején teljesedett ki. A
háromszintes világ (pokol, világ, menyország) babonának
nyilvánításával válságba jutott egy nagy hordozó reménység.
Sem az egyén, sem a társadalom nem tud remény nélkül élni,
működni. Ebből a háttérből jön az egyén a lelkigondozásra. A
reményvesztettségből, melynek ideológiai, társadalmi előzményei
vannak. Az emberi lét alapkérdéseire- sors és halál, honnan és
hová, az élet értelme és rendeltetése- semilyen, vagy csak
nagyon halvány választ kap a lelkigondozott. Rendszerint a
horizontális reménység elnyomta életében a vertikálisat,
ezáltal leki értelemben vett vákkum alakult ki. Ez ki kell tölteni
valamivel.A “vertikális remény”, (amit úgy határoztunk meg,
hogy az örök életre irányul ) széthullása pedig egyénileg
különböző. Van, aki kiábrándult a lelkészből, ezért
kiábrándult az egyházból, Istenből és túlvilágba vetett
reménységét pótszerekkel akarja kiegésziteni. Van, aki
okkultizmussal foglalkozik és ezért nincs reménysége az
örökkévalóságban, mások ateista környezetben éltek és
mindent a tapasztalati úton akarnak megérteni, és a reménység
nem tartozik ebbe a fogalomkategóriába.
Miért
ilyen hiszékeny korunk embere?
A
lelkigondozás során megfigyelhetjük azt is hogy bár a
lekigondozott azon panaszkodik, hogy szegény, nincs pénze, annak
érdekében, hogy változás álljon be életében, hajlandó
hatalmas pénzeket kifizetni ostoba babonás hókuszpókuszokra,
alternativ gyógymódokra, életjavitó csodaszerekre, stb-re. Minden
egyéb megoldást kipróbál, csak az Isten által felkináltat nem.
Reméljük, hogy azért fordul hozzánk, mert „ ha nem használ,
nem is árt ”hozzáállással is, de eljött, hogy megpróbálaja
az Isten által felkinált megoldást.
A
lekigondozás megkezdésekor figyelemmel kell kisérnünk, hogy az
előbb felsorolt okok milyen formában jelentkeznek az életében.A
reménység, elsősorban a “vertikális reménység”helyreállitásával
kell kezdjük a lelkigondozói munkát, valamint azzal, hogy ez nem
csupán pszichológiai kérdés, érzelmi, akarati, hanem örök
életét veszélyeztető igen nagy horderelyű probléma.
“Az
elátkozottak lelkigondozása.”Gyakorlati alkalmazás.
A
lelkigondozó fel kell legyen készülve elsősorban arra, hogy kevés
idő áll rendelkezésére. Ha szerencséje van, a lelkigondozott
visszatér újabb beszélgetésekre, de sokszor egyetlen alkalom áll
rendelkezésére. Rendszerint ezt az egyetlen alkalmat is rosszul
használjuk ki. A legelső lépés az anamnézis.
Anamnézis,
vagyis a jelenség körülhatárolása, a probléma részletes
feltárása. Időigényes munka.Történhet lelkészi
magánbeszélgetés alkalmával, de utcán, spontán beszélgetés
alkalmával is, amikor a beszéd fonala erre terelődik.Ez még nem a
lelkigondozás, csupán adatok rendszerezése. A lelkigondozottat
hagyni kell, hogy elmondja a történetét minél részletesebben. Ne
szóljunk közbe, ne nyilvánitsunk véleményt, ne hurrogjuk le, se
cinikus megjegyzésekkel ne zavarjuk meg beszámolóját, mivel ő
mindent komolyan vesz. Bármiféle megszakitás bizalmatlanságot fog
előidézni, fennáll annak lehetősége, hogy elhallgat dolgokat,
részleteket, nehogy újabb megjegyzést halljon a lelkigondozó
részéről. A lelkigondozó, ha teheti az anamnézis idején nézzen
a lelkigondozottra, szemkontaktussal biztositsa figyelméről,
érdeklődéséről. Ez mankót jelent a lelkigondozott számára,
biztonságban érzi magát, és egyre részletesebben fog beszélni.
Ne készitsünk jegyzeteket. A papir, a jegyzetelés, maga az irás
bizalmatlansággal fogja a lelkigondozottat eltölteni. Egy régi
rendszer információrögzitését látja benne tudatalatt, nincs
szükségünk, hogy egyházi besúgót, vallatótisztet, vagy
rendőrt, aki birságot ir fel lásson bennünk. Ha figyelünk minden
részletre emlékezni fogunk. A lelkigondozott távozása után
azonnal készitsünk vázlatot az elmondottakról.
A
kiértékelés.Történhet azonnal, bár ennek az a veszélye,
hogy elhamarkodottan döntünk. Vagy túl hamar állapitjuk meg, hogy
ez okkult jelenség, vagy túl hamar mondjuk ki, hogy ez elmebaj,
bebeszélés, vagy valami egyéb. Az anamnézis és kiértékelés
között jó, ha eltelik egy bizonyos idő, legkevesebb néhány nap,
hogy kellőképpen kiértékelhessük az esetet. A kiértékelést
végezhetjük önmagunk számára irásban is, pontokba szedve, igy
összeállithatunk egy sor esettanulmányt, amit a későbbiekben
hasznosithatunk és az igehirdetésben, mint illusztrációt is
felhasználhatunk. A kiértékelés fázisában keressünk
kapcsolópontokat, kutassunk utána, milyen ehez hasonló esetről
hallottunk. Nem szégyen más felekezetű lelkészkolléga véleményét
kikérni. Fontos, hogy diagnózisunk helyes legyen.Választ kell
kapjunk ebben a fázisban arra, hogy biztos okkult terheltségről
van szó, átokról, varázslásról, vagy személyiségzavarról,
tudathasadásról, más lelki eredetű betegségről. A diagnózis
felállitásakor ne magunk szerepét tegyük előtérbe. Itt elbukhat
a lelkigondozó, mivel túl fontosnak, nélkülözhetetlennek tartja
érzi magát, önbizalma túlmutat határain és elhamarkodottan
dönt. Alázatra van itt leginkább szükség a lelkigondozó
részéről,nem önkényeskedésre, mindenttudásra, ugyanis olyan
területen mozog, amit nem igazán ural. Nem szabad elfelejtenie, nem
ő a szabaditó, ő csupán eszköz, aki a Szabaditóhoz vezet, a
Szabaditóra mutat. Ez kell a kiértékelésének gerince legyen,
rámutatni a szabaditóra. Ehhez kapcsolódik, kell kapcsolódjon az
összes metodikai elem.
Reflektálás.(A
Szentírás helye a lelkigondozásban) Rávilágitás. Az ige
fénye kerül előtérbe. Most következik az a szakasz, amikor a
lelkigondozottat meghallgattuk, kiértékeltük az esetet,
diagnosztizáltunk, de még mindig nem mi vagyunk soron. Engedjük az
igét beszélni. Történhet magánbeszélgetés alkalmával, spontán
beszélgetéskor, igehirdetés alkalmával, amikor biztosak vagyunk,
hogy a lelkigondozott eljön és résztvesz az istentiszteleten, ha
nem, akkor hivjuk meg, de még az anamnézis idején. A
lelkigondozott, mint tudjuk szeretetszomjúságban szenved. Adjunk
neki inni. Ne rohanjuk le bibliai igékkel, hanem csak egyetlen
eggyel. Isten Igéje el fogja érni azt a hatást, amire szükség
van. A helyén mondott ige, mint aranyalma ezüsttálcán. Ezt
mondogassuk magunkban, amikor imádságos lelkülettel keresünk
textust a lelkigondozáshoz. Ne prédikáljunk neki. Nem
istentiszteletre jött.(Amennyiben lelkészi magánbeszélgetésre
érkezett, vagy második alkalommal van gondozáson.) Beszédünk ne
legyen lekezelő, biztatásra van szüksége, nem kioktatásra, nem
tudományos magyarázatra. Biztosra kell mennünk, hogy elmenvén
elgondolkodik azon, amit mondani akarunk neki, amit mondtunk. Ne
legyünk terjengősek, megfogalmazásunk legyen tiszta, egyszerű,
szóvirágoktól, sallangoktól, papi mondatoktól mentes.Infúzióra
van szüksége, szeretet infúzióra, amit eddig a mediátoroktól,
horoszkópoktól kapott, nyilván meghamisitott, legyengitett,
kikozmetikázott formában, nekünk viszont a tiszta szeretetet kell
reflektálnunk neki. Ezért kell az ige. Foglaljuk össze a
lelkigondozott nyelvi szinjén a kiértékelésünket, és közben
olvassunk egy igét. Az igeolvasás utáni beszélgetés olyan
jellegű kell legyen, hogy maga a lelkigondozott mondja ki az
igazságokat, fogalmazza meg a megoldást, nevezze nevén a bűnt,
hiszen nekünk a bűnbánatig kell eljuttassuk őt. Addig nem tudja a
Szabaditót megragadni és segitségét kérni, amig önmagában
bizik.Figyelmezetnünk kell önmagunkat: nem mi vagyunk a szabaditók.
Az Igazság szabaditja meg. A következő igehelyeket ajánlatos
felolvasni: Jn.8:32, Jn.14:6, Jn.16:13, Jn.17:15,17, Ef.6:14,
Fil.4:8, 2Kor.10:5, Kol.2:15. A munkafázis sikere nem rajtunk múlik,
de lelkiismeretesen kell végezzük. Amennyiben rutinból
próbálkozunk szinte garantált a kudarc. Előfordulhat, hogy a
lelkigondozott távozása után úgy érezzük rossz igét
választottunk, esetleg találtunk egy jobbat, vagy valamit még
elfelejtettünk mondani neki. Várjunk még egy napot, gondoljuk át,
majd keressük fel telefonon a lelkigondozottat, menjünk el
személyesen, ha közelben van és beszéljünk meg még egy
időpontot. A reflektálás szakaszában Isten igéje a központ, nem
szaktudásunk, teológiai ismeretink, retorikai adottságaink, stb.
Elmélyítés.(A
katekizmus helye a lelkigondozásban)10
Ebben a szakaszban a lelkigondozó a reflektálás fázisában
megkezdett alapdolgokat elmélyiti. Isten Igéje a lelkigondozottban
emlékeket idézhet fel, vallásórás, kátéórás élményeket,
amelyek lehetnek rosszak,
kellemetlenek, vagy jók, kellemesek. Ezeket az élményeket,
emlékeket meg kell ragadnia a lelkigondozónak, sőt el kell
mélyitenie.Csupán azokra az ismeretekre kell hagyatkoznia, amik a
lelkigondozottban vannak. A minimumra, arra a kevés emlékre kell
épitsen. Nem szabad szentirási idézetekkel lerohanni, bibliai
igazságokkal, dogmatikusan lebombázni, esetleg lekezelő
mindenttudó hanghordozásban, prédikálni, fenyegetni, és
bűnbánatát kierőszakolni sürgetni. A művelet olyan finom
munkát, figyelmet igényel, mintha egy nyers tojás sárgáját
akarnánk a fehérjétől elválasztani, anélkül, hogy
összekeveredne a kettő. A lelkigondozott most sérülékeny
lelkiállapotban van, kiszolgáltatott. Bizalma labilis, bármilyen
meggondolatlan, durva megjegyzés az elvesztését eredményezheti.
Fokozott empátiára van szükség. Amennyiben ez nincs meg a
lelkigondozóban, kérjen segitséget, kollégától, egy hivő
egyháztagtól, aki besegithet, akár csupán jelenlétével, ha a
helyzet úgy hozza a munkafázis elvégzésében.
Egy-egy
kátékérdés újbóli felidézése, például: Emlékszik-e az első
parancsolatra? Ne legyenek más isteneid. Emlékszik mit jelent
ez? “Istent mindennél jobban féljük és szeressük és őbenne
bizzunk”. A lelkigondozott bizonyára emlékezni fog. A
lelkigondozó viszont ennek a tovatűnt, sérült bizalomnak az okát
kell felkutassa.
Folytathatja
a következőképpen: Emlékszik mi a második parancsolat? “Ne
legyenek más isteneid. Istent féljük és szeressük, nevével ne
átkozódjuk, ne esküdözzünk, ne igézzünk, ne hazudjunk, se ne
csaljunk, hanem őt minden szükségünkben segitségül hivjuk,
imádjuk és hálaadással dicsőitjük.” Az egykor memorizált
szöveg, amit esetleg annak idején bemagolt a katekumenus, anélkül,
hogy mélyebb jelentést, értelmet tulajdonitott volna neki, most
értelmesnek találja. Kitérhet a lelkigondozó arra, mit jelent
igézni, hogyan használják Isten szent nevét varázslásnál,
igézésnél, szénoltásnál, stb, hogyan szentségtelenitik meg
Isten nevét.
Ugyanennél
a gondolatnál időzve emlitheti a lelkigondozó a Kiskáté miatyánk
első kérésének értelmezését is. “Isten neve önmagában
is szent, de mi azt kérjük ebben az imádságban, hogy miközöttünk
is szent legyen”. Miképpen történik ez? Emlitheti az első
hitágazat magyarázatának egyik mondatát: “Minden veszedelem
ellen megoltalmaz és minden gonosztól megvéd és megőriz”.
Vagy a Miatyánk hetedik kérésének magyarázatából: “Ebben
az imádságban összefoglalásképpen azt kérjük, hogy a mi
mennyei Atyánk szabaditson meg minket mindazoktól a veszedelmektől,
melyek testünket, lelkünket, javainkat és becsületünket
fenyegetik.” Kihangsúlyozhatja, hogy a mi mennyei Atyánk
szabadit meg.
Vagy
vallásórás élményekre, történetekre alapozva, az egyiptomi
csapásokat sorolja fel a lelkigondozó, arra figyelmeztetve, hogy
egyiptom varázslói is meg tudtak néhány csodát ismételni. Nem
minden csoda mögött áll Isten. A lelkligondozott lekében
megszületőben van a bűnbánat, a reménység szerint. Ha nem
szeretne szabadulni nem jött volna hozzánk. Ha jól végezzük,
akkor a lelkigondozott igényelni fogja a további vezetést,
pásztorációt. Ha elzárkózik, akkor keressük meg az okokat, hol
hibáztunk, hol nem végeztük elég lelkiismeretesen munkánkat. Nem
helyrehozhatatlan hibák ezek. Nem szabad a túlzott önvádba
beleesni. Elképzelhető, hogy a két lelkigondozói beszélgetés
között eltelnek hónapok, évek, és a lelkigondozott visszatér,
mert megérett benne az, amit Isten elkezdett. Ne sürgessük az
eredményeket. Ezzel csak árthatunk. Ha találkozunk a
lelkigondozottal, amennyiben ő nem hozakodik elő a témával, mi
sem csapjunk rá azonnal. Várjunk, hátha ő emliti meg. Amennyiben
ez nem történik meg akkor lehet, hogy nem váltott ki semilyen
hatást az eddigi munkánk, vagy nem vette komolyan a lelkigondozott,
esetleg kényszerből jött hozzánk, vagy pillanatnyi
reményvesztettségében, minden alaklmat megragadott, amit azóta
megbánt, szégyell még önmaga előtt is. Búcsúzáskor pozitiv
megjegyzéssel bátorithatjuk és pozitiv infúziót jelenthet egy
ilyenszerű megjegyzés: “kellemes emlék volt a múltkor
elbeszélgetni magával”.
Az
eddig felsoroltak, kiértékelések, tanácsok ideális esetben
működnek. A gyakorlat nem ennyire megszépített.A tények arról
beszélnek, hogy kevés idő, kevés alkalom áll a lelkigondozó
rendelkezésére. A vígasztalás ellenére sikertelenségről kell
beszélnünk. Nem szabadulnak meg az átoktól, a megkötözött
állapotból. Miért? Erre keressük a választ a következő
fejezetben.
1
Csia Lajos: Bibliai lélektan. Százszorszép Kiadó és Nyomda Kft.
Budapest, 1994
2
Dave Hunt A kereszténység félrevezetése (Evangéliumi könyvkiadó
1996) c könyvében (1o7.old) hivatkozik Dr. Cho: A negyedik
dimenzió c könyvére. Elítéli Cho állítását, mely szerint
Isten, a démonok, és a szellemi lények a negyedik dimenzióban
léteznének. Hiszen akkor megtalálhatóak, kiszámíthatóak
lennének, ahogy Dr.Koch is említi a Seelsorge und Okkultismus-ban
(662.old), hogy Riemann geometriájában 6és 7 dimenziókkal
számol. A megtalálható Isten és a megtalálható démon sem nem
Isten sem nem démon, a barthiánus teológia értelmében.
3
Wilder –Smith: Grundlage zu einer neuen Biologie.
Neuhausen-Stutgart.1974 125-138 old.
4
Leonyid Leonyidovics Vasziljev orosz pszichológus szül.1891, a
Leningrádi Bekterov Agykutató intézet munkatársa, 1943 ban a
leningrádi egyetem pszihológia professzora, kimondja, hogy a
telepatikus kommunikáció nem “elektromagnetikus”természetű,
hanem a kommunikáció olyan természetes formályán alapul, amely
a vándor állatok fajták közötti kommunikációra
hasonlít. Devill Drury: A misztikus és ezoterikus tanok
lexikona.Fernczy Könyvkiadó 1994
5
Joseph Branks Rhine(1895-198o) 1935-ben megalapítja a Duke
University Parapszichológia Laboratóriumát. A parapszichológia
atyjának is nevezik a szakmában.A „parapszichológia”
kifejezés tőle származik.
A telepatikus érzékelés területén végzett kutatásokat.
Vizsgálatai a pszi-jelenségek létezését bizonyították.
6
Ennek leírására tett kísérletet Max Plank 19oo ban, amikor
egyenletben fogalmazta meg a kvantunenergia mennyiségét: E= hf,
ahol a h-állandó, f pedig az impulzusfrekvencia. Később,
Einstein E=mc2(m=tömeg, c=a fénysebesség) híres
egyenletét használták, amit huszonöt év múlva Louis Broglie
véglegesített, immáron a hf=mc2.Marius Demian
használja mindezt a “Psihologia azi” 2oo5 júniusi számában a
megváltozott tudatállapotról írott cikkében (46 old).
7
Antropológus. A Román Akadémia Antropológiai Intézetén belül
önálló laboratoriuma van, ott végzi kutatásait. Az egyén
antropológiájával foglalkozik. Elsőként foglalkozik
“aurafényképezéssel”, vagy elektrografikával.
8
Elképzelései, illetve megnevezései:
energia, információmezők, amelyeket lehet érzékelni, de mégsem
ennek a tapasztalati világnak a leltárához tartoznak meglehetősen
homályosak. Az általa idézett, vagy kitalált megnevezések
semmiben sem vezetnek közelebb a probléma megoldásához, vagy
tanulmányozásához.Sötétben való tapogatózásnak tűnik,
mindez tudományos, vagy áltudományos kifejezésekkel
megfűszerezve.
9
Roland Antholzer: A gonosz erői 2o.old
10
Az idézetek az “Amit tudnunk kell hitünkről és egyházunkról.
Konfirmációi káté.” Kovács László ev. lelkész munkájából
valók. Zsinatpresbiteri Ágostai Hitvallású Egyház
Kolozsvár 1991.
A
másik oldal. Az átokmondó. A varázsló.
A
varázsló1,
javasasszony nemcsak a babonákban és a babonás emberek érdeklődési
körében, torz világképében van jelen, hanem a köztudatban, a
közéletben és a rendőrség berkein belül is megtalálhatjuk
őket.
„A
gonosz varázsló”.
2oo2
júliusában történt a következő tragikus eset.Florin Anghelus 24
éves craivai lakos (Borosjenő környéki falu. Arad megye.)
Mágusként ismeretes a környéken. Átkot mond, szabadít átok
alól, házasságokat képes megszakítani mágikus eszközökkel,
élő ezüstöt (higany) szed ki a testből, stb. Morar Ildikó 57
éves debreceni lakos és Erdélyi Anna 32 éves nagyváradi lakos
2002 junius 21-én tettek látogatást nála. Hogy milyen problémát
tártak a varázsló elé, azt már nem tudjuk meg. Viszont az
eljárást maga a mágus mondotta el a rendőrségnek. Csak a
szabadban lehet elvégezni-igy kezdődtek az utasitások-. A közeli
erdőben (Ieru Mare) hanyat fektette őket egymástól mintegy 100
méterre. Összekötötte őket, egyenként egy-egy fehér lepedővel,
körberakta gyertyákkal és megkezdte a sátánista szertartást. A
nyomozás során számtalan variációját mondta el a gyilkosságnak,
az egyike az, hogy a szertartás közben kiáltásokat hallott, de
nem tudta a transzállapotból visszahozni az alanyokat, vagyis a
mágus képtelen volt egy rosszul sikerült átok ellen bármit is
cselekedni. A valóság az, hogy megölte a két nőt és betuszkolta
az autóba, majd jó ideig vezetett és azután rájuk gyújtotta az
autót.2
A pszihiátriai
vizsgálat végeredménye az volt, hogy gyilkolásra hajlamos egyén,
aki a mágiára és miszticizmusra hajlamos. Később az is kiderült,
hogy a gyilkosság oka a pénz volt A két áldozat nagy pénzösszeget
hordott magával. Anghelus jós egyetlen szolgáltatásért
3,800,000-4,200,000-lej közötti tarifát állapitot meg.
Életfogytiglani börtönbűntetést kapott.3
„A
jó varázsló”.
A
Femeia nevű magazin 2004 májusi számában (35-36.old) olvastam a
következő „varázslónőről.” Nicoleta Moldoveanunak hivják.
Elmondotta, hogy a bőjtöt és imádságot kivánta a lelke. Mindez
29 éves korában történt. Ennek következményeként lépett
kapcsolatba a szellemvilággal. Ő lelki evolúciónak nevezi azt a
tanulási, fejlődési folyamatot, melyen végigment. Vagyis tanulta,
képezte magát, tudatosan. Elmondása szerint a legbiztosabb forrás,
hogy valamit megtudj, de egyben különleges is, veszélyes is, mert,
ha megnyitsz egy csatornát a szellemvilág felé, azt uralnod kell.
Ezért senkit sem buzdit arra, hogy megtanulja, vagy egyedül
vállalkozzon effélére. A titokzatos erő eredetéről faggatta a
riporter, melyre azt válaszolta, hogy Isten választ ki ilyen
képességre egyéneket, lelki képességeiktől, lelki
teherbirásuktól függően. Több mint 1000 (ezer) esetet oldott
meg, a rendőrség keretén belül, eltűnt személyeket talált meg
látnoki képességével, illetve a szellemvilág útmutatásainak,
hirnökeinek segitségével. Elmondotta, hogy mindig nagyon
kellemetlenek, fájdalmasak lelkileg ezek a nyomozások,
helyszinelések, mert kimegy a gyilkosság, eltűnés feltételezett
helyszinére, ahol látja az eseményeket. Több évvel ezelőtti
gyilkosságok felderitésére is felkérik, és ezekben az esetekben
is segit, tud segiteni, látja a „filmet”. Arra a kérdésre,
hogy hogyan megy ez végbe azt válaszolta, hogy vannak bizonyos
ritusok, majd átéli az áldozat érzéseit, mély empatikus állapot
ez, mintegy pilanatfeltételekben látja és érzi mindazt, ami akkor
és ott történt. Azt is elmondja, hogy nem minden esetben hivható
egy szellem: bőjtben, nem fáraszthatod ki, mivel ő egy
fénykanálison érkezik és a te energiádat, valószinűleg
életenergiádat használja. Ezenkivül jó keresztény kell legyél,
nem követhetsz és nem gondolhatsz bűnt, a szoba meg kell legyen
tisztitva, gyertyafény, tömjén kell a ritus kiegészitéséhez.
Ennél merészebb dolgot is mondott. Mégpedig, hogy legszebb élménye
a mennyben történt utazás volt. Ott találkozott elhunyt őseivel,
rengeteg öröm, boldogság volt azon a helyen, ahonnan nem
kivánkozott vissza a földi életbe. A riport végén közli az
olvasóval elérhetőségeit.
„Az
autodidakta, ám de naiv varázsló.”
Cs.S.
gyülekezeti tag. Önként akart gyógyitani, gyógyitó lenni. Az
1989-es forradalom után Magyarországon próbált szerencsét. Ott
szerzett tudomást, és került kapcsolatba az okkult, ezoterikus
irodalommal, csoportokkal. Hazajövet népszerűsitette ezeket.
Megtanulta a Reikit, a fényadást, agykontrollt. Ez utóbbi hatására
maga is gyógyitani akart, kezdett. Nincs tudomásom, hogy valakit is
meggyógyitott volna. Ugyanakkor nekem is rendszeresen hozott olyan
könyveket, amelyekben szellemekkel, elhunyt lelkekkel való
kommunkiécióról volt szó. Ezek legtöbbje dedikálva volt neki.
Tudathasadása lett. Megszállottként járta a falut, zaklatott
embereket erőszakos, akaratos beszédmodorával, konfúz
világképével, olyan dolgokkal volt elfoglalva, ami nem reális.
Egyedül egy idegen világban, ahogy kezelőorvosa mondta. Mokrán az
elmegyógyintézetben kezelték többször, majd egy ideig
tünetmentes lett. Nemrég a saját szántóföldjen találták meg.
Meghalt. Öngyilkos lett.Három hétig hevert a földön, amig
megtalálták. Kirekesztve a társadalomból, a faluból, még
halálában is. Mellette találták azokat a gyógyszereket,
amelyeket szedett, s amelyekkel túladagolta magát.
Ha
nagyon a Biblia szóhasználatával akarom megfogalmazni, akkor a
démonok, a tisztátalan lelkek kivitték egy viz nélküli helyre és
megölték. A temetés után a hozzátartozók kérdéseimre
elmondták, hogy azóta viselkedett furcsán, amióta az
agykontrollal foglalkozott, és gyógyitani akart, illetve elhitte,
hogy gyógyit.
„A
hivatásos varázsló”
Alexandru
Nicolici,4
a Bánság nostradamusa néven emlegetett aztrológus. Ő,
foglalkozását tekintve repülőgépkonstruktőr. A 89-es fordulat
után nem volt szükség munkájára, igy átképzésre szorult.
Meséli el a Banateanul hetilap hasábjain. Az asztológiát
tanulmányozta és rövid időn belül (3 hónap) olyan szaktudást
szerzett, hogy országszerte előadásokat tart, könyveket ir,
melyek nagy példányszámban utánnyomásban jelennek meg. Ez a
fogékonyság, érzékenység még őt is meglepte, kollégái azzal
magyarázzák, hogy előző életében aztrológiát tanithatott.
Elmondása szerint egy emberről bármit meg lehet tudni, ha látja,
és elkésziti az asztrogrammáját. Az emberek azért fordulnak
hozzám-mondja Alexandru Nicolici, mert kiváncsiak a jövőjükre. A
hozzá fordulók között 12 évestől a 75-évesig minden korosztály
megtalálható. Szerepel közöttük rendőr, biró, üzletember,
vállalkozó, orvos, akik kikérik tanácsát a műtétek
időpontjának meghatározására, mikor alkalmas egy műtéti
beavatkozás, pontosabban, mikor a legeredményesebb, de van az
állambiztonságtól is aki igényli szolgáltatásait, amiket most
már törvényesen hivatásszerűen űz.5
„Az
egyháztag-jós”.
Saját
családomban tapasztaltam a következő esetet. Anyai nagyapám
tudott jósolni. Legalább is ezt mondták a rokonok, akiknek
megmondta a kávézaccból a jövendőt. Nekünk, gyerekeknek sohasem
mondta, és sohasem tudtuk ezt, valószinűleg nem tartozott ránk.
Református gondnok volt emellet. A kérdés felvetése érdekes:
egyháztag, aki okkult képességekkel bir. Jöbőbelát. A válasz
sokkal kézzelfoghatóbb. Agyvérzés következtében elvesztette a
látását. Pontosabban fogalmazva a látás megmaradt, hiszen
messziről látott apró tárgyakat, viszont a látott információ
feldolgozásával voltak gondok. Lehetett egy irás akármekkora
betűvel, nem tudta elolvasni, annak ellenére, hogy látta. Isten
elvette a látását erre a világra vonatkozóan, az evilági dolgok
megértésére. Több, mint tiz évig tartott ez a megkötözött
állapot. Kisérőjelenségként a hirtelen harag is társult,
valamint amikor egyedül volt beszélt, de nem úgy beszélt, mintha
magában motyogna, hanem, mintha valakivel beszélne, veszekedett nem
egyszer. Öngyilkossággal fenyegetőzött mindvégig, hiszen,
valószinűleg nem érezte jól magát már ebben a világban.
Szabadulni akart, de a Szabaditó nélkül.
A
jelenség kiértékelésénél azt kell mondanom, hogy amikor utat
nyitott a transzcendens, de nem isteni hatalomnak, egyben Isten felé
bezárta az ajtót. Ezt bizonyitja az a szomorú tény, hogy halála
után a szekrény mélyén megtaláltuk a Bibliáját. Sajnos nem
volt sohasem használva. Az okkult erők használatának Isten határt
szabott életében, s még életében bűntetést szabott ki, melynek
értelme az volt, hogy amennyiben a jövő felé megnyilt a látása,
nem Isten akaratából, tapasztalja meg milyen, amikor bezárul a
látása erre a világra, de ez a zártság, vakság inkább lelki
vakság, nem optikai, biológiai elváltozás. Ahogyan a jövőbelátás
sem optikai, tudati értelmi tevékenység. Következményeként a
család bolondnak tartotta a betegség alatt, gúny tárgyává vált,
mintegy ellensúlya annak az elismerésnek, amit jóstehetségével
valamikor elért. Az egyháztagság, vagy valamilyen egyházi
tisztség viselése, hordozása nem tudta megszabaditani.
Elemzés:
A
Sátán az „ablakon” a tudatt alatt mászik be a lélekbe. Az
okkult utak az ember szellemét átalakitják, és amely lélek
megnyilik a Sátán felé, bezárul az Isten felé.A behatolás
eszközei a pogány babona, a spiritizmus, az okkult jelenségek,
tevékenységek. A spritiszta médiumot, vagy a varázslókat,
javasasszonyokat nevelik, képzik (vagy önmagukat képzik) arra,
hogy a tisztátalam szellemi hatásoknak minél hatékonyabb
közvetitői
lehessenek. Életükben van egy pont, amikor döntöttek hogy ezt az
utat választják, de ismeretes az örökletes tudás is, melyet
családban áthagyományoztak. Amikor szabadulni szeretnének ettől
a tudástól, hatalomtól már nem mindig lehetséges, mivel
kiszolgáltatták
magukat. Amikor a médium fel akar hagyni spiritiszta
tevékenységével, az eredmény betegség, gyengeség.6
Talán,
ha rangsorolni lehetne a torz jelenségeket, a megszálottságot
valamiféle skálán lehetne mérni, akkor a médiumok az első
fokozatot jelentenék. Ha az antropológiai keresztmetszet fejezet
alapján egy képletbe állitanánk ezt a jelenséget, akkor a
folyamat igy nézne ki: tisztátalan szellemvilág Þ okkult
emberi kapu Þ lélek Þ test Þ testi világ.
A
második fokozatban a megszállott elveszti szabad akaratát és a
szellemek tehetetlen foglya lesz.
Ennek
a folyamatábrája a következő: tisztátalan szellemek Þ okkult
szellemi kapuÞ tudattalan lélek Þ test Þ testi világ
A
harmadik fokozat a tudatos ellenszegülés állapota, amikor az ember
kiegyezik a megszálló szellemekkel és tudatosan hódol a
tisztátalan befolyásnak. Ezek a varázslók, javasasszonyok,
halottlátók, stb.
Igy
néz ki a folyamatábra: Sátán és szellemei Þ szellem Þ
tudatos lélek Þ test Þ materiális teremtés.
Mit
lehet tenni ellenük, illetve a gyülekezeti tag érdekében, hogy ne
ezekhez az istentelen egyénekhez folyamodjanak ségitségért?
Egyfelől imádkozni, másrészt igehirdetésben figyelmeztetni ennek
konkrétságára (lásd a függelékben), hiszen Isten sem akarna
bennünket olyasvalamitől megóvni, ami nem létezik, ami csak
hiedelem, vagy fantázia.
Elméleti
szinten mindez helyénvaló.Beleképzeltem magam egy lelkigondozott
helyébe, tudni akartam mi viszi rá, hogy elmenjen akár egy „jó
varázslóhoz.” Mint lelkigondozó és családapa belegondoltam
abba, hogyha valamelyik gyermekem eltűnne, vagy valami hasonló
szörnyűség érné, a rendőrség nem bukkanna nyomra, a hónapok
telnének, vajon nem-e tudakozódnák egy ilyen „jó
varázslónőnél”, annak érdekében, hogy megoldódjon a helyzet
és épségben visszakapjam gyermekemet? Nem. Mert, ha Istennek az a
szándéka, hogy a gyermek megkerüljön, akkor a rendőrséget fogja
rávezetni, ha viszont nem, akkor már túllépem hatáskörömet és
olyan információkat akarok megtudni, melyeket Isten egy előre
elhatározott szándékkal elrejtett előlem. Egyenlőre még nem
tudom milyen célja van ezzel. Viszont imádkozhatom, reménykedhetem,
hogy, ha ma még nincs semmi eredmény, nem biztos, hogy holnap nem
lesz.
Mágikus
ritusok, eszközök. A digitális mágia, vagy cyber-mágia.
A
mágusok után vessünk egy pillantást a módszereikre, amelyekkel
dolgoznak. Nem szándékozom részletekbe menő vizsgálódást
kezdeni a ritusokról és boszorkányfőzetekről, mert nem
dolgozatunk témája, csupán rámutatok arra, hogy ezek a ritusok,
hogyan idomulnak, alkalmazkodnak jelenkori világunkhoz.
Vannak
állandó kellékek, és vannak változóak. Állandó kellék az
amulett, vagy talizmán, olyan mágikus erővel biró tárgy, amely
képes megvédeni viselőjét az átoktól, rontástól, a gonosztól,
balszerencsétől.Ilyen tárgyakat a telesoppingban látni, vagy
interneten (világháló- a gonosz is kiveti a maga hálóját.)
olvasva és otthonról a karosszékből telefonon meg lehet rendelni,
de előszeretettel alkalmazzák ezt a megoldást az újságban
magukat hirdető gyógyitók, mágusok is, hogy minél hamarabbb
megggazdagodjanak. A szerencse házhoz jön. Sok naiv ember elhiszi,
hitelt ad ezeknek a reklámoknak. Házhoz jön és ajtót nyit neki a
hiszékeny, naiv ember. Ajtót nyit, de vajon kinek, vagy minek?
Az
információ századában, az informatika korában, a mágikus
eszközök is változtak, mondhatnám digitalizálódtak.
Elmegépezetnek7
hivják azt az elektronikus eszközt, mely mesterségesen
transzállapotba juttatja az embert. A transzállapot megváltozott
tudatállapot. Mondhatnánk alapkelléke a mágiának. A
transzállapot ajtónyitást jelent, a nem isteni
transzcendenciának. A keleti meditációk is alkalmazzák
előszeretettel. Passziv állapot. A befolyásolhatóság állapota.
A kiszolgáltatottság állapota.Igazi veszélye, hogy megoldás
helyett, megoldást helyettesitő tudatállapotot idéznek elő.
A
hivő ember ezzel szemben nem transzállapotba akar kerülni. Bár
sok hivő ember ezt szeretné és ezt az utat választja, hogy
Istennel felvegye a kapcsolatot. Abban a tévedésben élnek, hogy
akivel valóban felvették a kapcsolatot a transzállapotban az
Isten.Holott ez nem igaz.Sokan a megtérést is transzállapotnak
képzelik el. Nem tudatállapotváltozás a célunk, hanem
életváltozás. A transzállapotot felváltja az éberség állapota.
A megtért ember állapotát nem váltja fel semmi. Ő felébredt, a
bűn álmából (használjuk ezt a kőltői képet), és nincs
szándékában visszaaludni. A lelkigondozónak figyelmeztetnie kell
a lelkigondozottat ezekre a különbségekre, és úgy kell
vezessen, hogy maga a lelkigondozott ismerje fel, mondja ki, nevezze
nevén a különbségeket, és mondjon rá nemet. A transzállapot
előidézhető elektronikus szerkezetekkel, de a megtérés nem
vásárolható meg. Arra el kell jutni, juttatni, vezetni a
lelkigondozottat és ezt a célt a lelkigondozó sohasem veszitheti
szem elől.
1
Ma spiritisztának mondjuk azt, amit a Szentirás „ób”-
nak, vagyis himnemű varázslónak mond. A nőnemű változata a „
jiddeoni ” a
„ tudni ” szóból ered. Mindkét esetben szellemektől tudakozó
személyt jelöl. Gesenius.
2
Koch doktor megfigyelései,
kutatásai szerint, azok az egyének, akik okkultizmus-függők
gyakrabban szenvednek végzetes kimenetelű baleseteket. Ezek
mellett hajlamosabbak az öngyilkosságra, elmebetegségekre,
apoplexiára. Kurt Koch: Satan-s Devices 238.old.
3
Adevarul napilap 2003 szeptember 22.szám, Jelen napilap 2002 július
6-7.szám.
4
Banateanul hetilap 2005 október 10-16, 07-old.
5
A Vatikáni zsinat 1865-ben
minden okkult tudományt elvetett, kivétel az asztrológia. Lenin
volt az, aki 1920-ban Sankt Petersburgban megalapitotta a
Parapszichológiai Tudományok Intézetét. Később a KGB
használta, igénybe vette az intézet kutatási eredményeit.
Napjaink legnagyobb asztrológiai intézete az Egyesült
Államokban van a Johannes Kelper Intézet. Térségünkben Szerbia
rendelkezik asztrológiai Intézettel, és Horvátország igyekszik
törvényes keretek közé foglalni ezirányú törekvéseit.
(Banateanul hetilap. 2005 október 10-16.)
6
Fodor Nándor: Encyclopedia of Pszhical Science. Secoucus, NJ
citadel 1974 (235-old).
7
lásd a mellékletben részletesebben
A
diagnózis pontosítása
A
kudarcok, sikertelen lelkigondozás esetében önvizsgálatot kell
tartanunk. Ez nem az önváddal azonos. Hibás a hanyag, nemtörődöm,
empátiamentes hozzáállás, hogy “én mindent megpróbáltam,
tőlem, rajtam nem függött semmi” magatartás. Sikertelenség
esetén is vállalnunk kell a kudarcot és kötelességünk
magyarázatot keresni rá. Vajon jó, helyes volt-e a diagnózis?
Vajon tényleg átkozott az illető, vagy bebeszéli magának? Nem-e
elhamarkodottan diagnosztizáltuk, s diagnosztizálás helyett
“beskatulyáztuk” a lelkigondozottat? Mi mit vártunk, mi legyen
lelkigondozásunk eredménye? Valami látható, látványos
szabadulás, vagy láthatatlan, belső szobában történő bűnbánat.
A
hibás diagnózis.
Ez az elsőrendű hibalehetőség. Elképzelhető, hogy az, amit mi
elátkozásnak diagnosztizálunk pusztán önszuggesztió, beteges
visszavezetése a kudarcoknak valami rajtunk emberen kivülire.Hibás
világkép megnyilvánulása, dualizmus, melynek értelmében a jót
Isten adja, a rossz pedig egy démonnak, vagy a sátánnak a műve.
Lehet lelki betegség, depresszió. Viszont azt a tényt is meg kell
állapitanunk saját magunk bátoritására, hogy nem hivő
pszihiáterek is különbséget tudnak tenni tudathasadás és
“megszállottság” között.1
Ilyenkor természetesen nem a teológiai szakkifejezést használják,
hanem bizonytalan diagnózist állapitanak meg. Egyes pszihiáterek
vallják, hogy a tudathasadásnak, mint betegségnek, az agyban kell
lennie szervi elváltozásnak is. Mindez azonban jelenleg nincs
kimutatva. Álláspontuk szerint minden lelki és pszichikai
betegségnek eredményeképpen az agyban elváltozások vannak. A
lelkigondozó ezt a megálapitást azzal egésziti ki, hogy nem
létezik olyan probléma sem, amelynek ne lenne szellemi vonatkozása
is. Egyetlen pillanat sincs, amikor Isten ne lenne jelen. A fizikális
okok hiánya elgondolkodtatja az orvosokat is. Mi váltja ki a
tüneteket? Idegrendszeri, vagy hormonális rendellenesség, vagy a
szervezet kémiai egyensúlyának elváltozása, hiánya? Ha nincs
fizikális ok, akkor a probléma pszichológiai. Kérdés azonban,
hogy melyik pszichológiai irányzatot vegyük alapul? A világit,
vagy a Bibliait? A világi pszichológia olyan válaszokat,
elméleteket ad, melyeknek gyökere egy Isten nélküli világkép.
Tagadják Isten létét, a démonokról nem is beszélve. Az ember
szellemi problémáinak
tudományos kutatása nem helytelen dolog, viszont hozzá kell
tennünk azt, hogy nem teljes. Nem lehet figyelmen kivül hagyni a
szellemvilág (használjuk most ezt az erősen vitatott, teológiában
nem igazán használatos kifejezést) befolyását. Tudjuk, és ezt
már fentebb emlitettük, hogy sem Isten, sem a gonosz, mint entitás
nem veti magát alá a tudományos vizsgálatnak.
A
minél pontosabb diagnózis felállitása érdekében bibliai példát
vegyünk alapul, ahol a “megszállotság” vagyis okkult hatalom
megkötözöttsége
alatt álló személy tüneteiről olvasunk. Mi, mint hivő
lelkigondozók a biblikus lélektant vesszük alapul. Ennek a
világképnek része Isten és az ő láthatatlan világa. Ezt a
diagnózisssort2
állitjuk párhuzamba a lélektan megállapitásaival, amit a
megváltozott tudatállapotról ir.
A
Márk 5.részéből a Gadarai megszállott történetének alapján
ragadunk ki diagnózisokat.
1.Természetfölötti
erők. “Amikor kiszállt a hajóból, egyszer csak szembejött
vele a sirboltok közül egy tisztátalan lélektől megszállott
ember, akinek sirboltokban volt a lakása, és akit már lánccal sem
tudott megkötözni senki. Mert már sokszor meg volt kötözve
bilincsekkel és láncokkal, de szétszaggatta a láncokat, a
biblincseket pedig összetörte, úgy, hogy senki sem tudta
megfékezni.”(2-4 vers)
2.Önpusztitás.
“Éjjel-nappal mindig a sirokban és a hegyek között
tartózkodott, kiáltozott és kővel vagdosta magát.”(5.vers) Ez
a magatartás pszihikai zavarokkal küszködő betegeknél is
jelentkezhet. Gyakran van önpusztitó gondolatuk, megpróbálnak
öngyilkosságot.
3.Dezintegráció.
“Amikor meglátta Jézust, odafutott, leborult előtte, és
hangosan felkiáltott: Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságos
Isten Fia? Az Istenre kényszeritelek, ne gyötörj engem!”(6-7
vers) Széthullott állapot, a gadarai segitséget kér Jézustól,
odafut hozzá, de elküldi. Ezek a meghasonlott ellentmondásos
cselekedetek arra utalnak, hogy ellentétes akarati impulzusok vannak
jelen az illetőben, amikor is a személyétől idegen akarat jut
újból és újból érvényre. Ilyenkor sok olyan dolgot mond, vagy
cselekedeteket tesz, melyeket nem mondana, vagy tenne világos
értelemmel, és amelyekre utólag nem tud visszaemlékezni
(részleges, vagy teljes amnézia).
4.Látnokság.
“Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságos Isten Fia?”(7.vers).
A gadarai tudja, hogy Jézus Isten Fia, és hogy birói hatalma van,
a démonok felett.(Dr.Kurt Koch ezzel kapcsolatban irónikusan
megjegyezte, hogy a démonoknak nyilván jobb teológiájuk van, mint
a modernistáknak, akik nincsenek tisztában ezzel.)Honnan tudja a
gadarai, hogy ez a férfi, aki távolról közelit hozzá, Isten Fia?
Jézus első izben lépett Tizváros területére. A megszállott
teljesen elszigetelt volt, a sirboltokban élt, távol minden emberi
közösségtől. Nem utolsó sorban a tanitványoknak sem volt ezt
olyan könnyű felismerni, bár ők naponta látták Jézust, és
megtapasztalták isteni hatalmát.(Máté 16,17). A látnokság
nagyon fontos megkülönböztető jel, elmebetegség esetében nem
fordul elő.
5.Rezisztencia.
“...és hangosan felkiáltott: Mi közöm hozzád Jézus, a
magasságos Isten Fia? Az Istenre kényszeritelek, ne gyötörj
engem!”(7.vers) Megszállottaknál mindig ellenállás
tapasztalható a lelki-szellemi hatásokkal szemben. Ha egy
elmebeteggel imádkozunk, az teljesen nyugton marad. Ha azonban egy
megszállottal imádkozunk, az tombolni, átkozódni, káromkodni
kezd, őrület jelei mutatkoznak rajta, vagy azonnal transzba esik.
6.Személyiséghasadás.
“És megkérdezte tőle: Mi a neved? Az igy felelt: Légió a
nevem, mert sokan vagyunk.”(9.vers) A megszállottból hirtelen egy
másik hang szólal meg, teljesen más beszédmóddal. Szólhat
férfiből női hang,és forditva úgyszintén. Deperszonalizációs
jelenségek ugyan szkizofrének esetében is tapasztalhatók, náluk
azonban a másik személlyel való teljes azonosulás figyelhető
meg.Ezt az azonosulást a megszállott embernél nem tapasztaljuk.
Olyan is előfordul, hogy a hang harmadik személyben beszél a
megyzállotról. Megfigyelhető tehát egy ilyen távolságtartás.
7.Okkult
átvitel. “A tisztátalan lelkek azt kérték tőle: Küldj
minket a disznókba, hadd menjünk beléjük! Megengedte nekik, a
tisztátalan lelkek pedig kijöttek, és a disznókba költöztek,
mire a nyáj, mintegy kétezer állat, a meredekről a tengerbe
rohant, és belefulladt a vizbe.”(12-13.vers) A pszihiátriában is
ismeretes ugyan az un. “indukált téboly”, amikor egy elmebeteg
bizonyos fokig megfertőzi rokonait, vagy ápolóit, vagyis azok
részben átveszik a beteg paranoid gondolkodását. De ez teljesen
más dolog. Itt a beteg egy másik személy megfertőzése után
továbbra is beteg marad, mig a megszállott a démonok átruházása
után szabaddá válik.
8.Nem
tanult nyelvek ismerete. Ezt a jelenséget ugyan nem figyelhetjük
meg a bibliai példánkban, mégis sokszorosan igazolt ismertetőjele
a megszállotságnak. A Mirabelli nevű brazil médium
transzállapotban 28 idegen nyelvet használt. (nem tanulta
ezeket!)Az egyszerű iskolázatlan katolikus parasztlány, a
konersreuthi Theresa, aki Mária-jelenésekről számol be, transzban
számos régi keleti nyelvet beszélt. Nem tanult nyelvek ismerete
olyan ismertetőjel, mely pszichikai megbetegedések esetében nem
fordul elő. Roland Antholzer A gonosz erői c. munkájának végén
olvassuk ezt a felsorolást. Esetünkben nem teljes azonosság,
mármint a megszállotság és elátkozott “megkötözött,
kiközösitett”állapot. Mégis hasznát vesszük, mert
rokonjelenségről van szó. A lelkigondozás diagnosztikája során
nem tapasztaltunk látnokságot, személyiséghasadást, olyan
formában, hogy más hang szóljon egy emberből, sem nem tanult
nyelvek ismeretét, azonban természetfölötti erőket tapasztalunk,
ha az átokmondó egy javasasszony, aki képes jövendőt mondani,
önpusztitást, dezintegrációt, rezisztenciát tapasztalunk.
Egészitsük
ki ezt a listát a pszichológia által használt szakkifejezésekkel,
melyek a megváltozott tudatállapotokra jellemzőek.
1.Gondolkodásbeli
változások. Megszűnik az ok-okozat közti különbségtétel.
Az ellentétek összemosódnak.
2.Az
időérzékelés megváltozása. A szubjektiv időérzékelés
lelassul, vagy felgyorsul.
3.Az
önkontroll elvesztése.Az akarat elutasitása, elvetése.
4.Az
érzelmek intenzitásának növekedése. A megszokottnál
intenzivebb érzelmek megnyilvánulása.
5.A
külvilág és belső én között megszűnik a határ. A
külvilággal való azonosulás kezdődik meg. (Misztikus egysülés
az univerzummal.)
6.Érzékelésbeli
torzulások. Hallucinációk. A vizuális képesség
növekedése.Ezek tartalmát determinálhatják a kulturális
tényezők,egyéni, vagy közösségi tényezők, vagy
neurofiziológiai okai lehetnek.
7.Értelmezésbeli
változás. A dolgok értelmét másképp fogja fel, másképp
látja. Megvilágosodás. Az egyénnek úgy tűnik nagyon fontos
összefüggést állapitott meg, két dolog, fogalom között, apró
dologra vonatkozóan.
8.
Megfogalmazhatatlanság. Az egyének többsége nem tudja
megfogalmazni, amit transzállapotban, megváltozott állapotban
átélt.
9.Hiperszuggesztivitás.
A kritikai érzék háttérbe szorul. Befolyásolhatóvá válik az
egyén fokozottabb formában, mint ébrenlétkor.
10.Újjászületés
érzése. Megfiatalodás, erővel való feltöltekezés érzése.
A
fentebbi felsorlást a “Psihologia azi” 2005 júniusi száma
közli, átvéve Arnold Ludwig-“Altered States of Consciousness”,
Anchor Books, New York, 1972 könyvéből az idézetet.
A
mágia esetében beszélünk a passziv, vagyis az elfogadás
állapotáról is, amikor nem rendelkezik valaki semilyen
természetfölötti képességgel, csupán igénybe veszi a
szolgáltatást. Koch doktor kutatásai nyomán felsorolunk néhány
tünetegyüttest, mintegy kiegészitve és összegezve a fentiekben
felsoroltakat.
- A személyiség deformálódása, széthullása és vad, durva, antipatikus, vagy éppen visszahúzódó személyiséggé való átalakulása.
- Szélsőséges mániák, függőségek alakulnak ki (szexuális anomáliák, agresszivitás, toxikomán hajlam, kleptománia).
- Érzelmi zavarok. Melankólia, öngyilkossági gondolatok, betegségre való hajlam, levertség.
- Megszállotság. Mániás rombolási vágy, kényszer, erőszakos cselekedetekre, aktusokra és gyilkosságra való hajlam.
- Elmebaj.
- Bigott magatartás Krisztussal szemben. Ateizmus, stimulált pietizmus, közömbösség az evangélium iránt, az imádság iránt, istenkáromló gondolatok, vallásos illúziók.
- Titokzatos, paranormális képességek.
Feladatunk
a megváltozott tudatállapotból eljuttatni a lelkigondozottat a
megváltozott, “megváltott”életbe és ugyancsak újjászületés
érzést kiváltani belőle, de immáron evangéliumi értelemben.Ez
mint cél jelenik meg előttünk, ezért is van a felsorolás végén.
Ezek a kifejezések, sokszor félreérthetők, többféleképpen
értelmezhetők és értelmezik is. Az összemosásnak köszönhetően
minden ami természetfeletti az egyben parapszihológiai is. Nem
minden ami transzcendens parapszichológiai. Nem szabad szinonimaként
kezelnünk őket. Hiszen Isten világa transzcendentálja a mi
világunkat, de ettől nem csak transzcendens a világa. A démonok,
vagy istentelen hatalmak világa is transcendens világ, tapasztalati
világunkon túli. Ezt a spiritiszták és a jelenkor mágusai is
tudják. Ezt használják ki a félrevezeteéshez. Ezért időztünk
olyan sokat az átokmondó, varázsló személyénél, hogy képet
alkothassunk a „jó” fogalmáról. Megállapitottuk, hogy a jónak
lehet világi és biblikus vetülete is. Mindezt tudatositanunk kell
a lelkigondozottal.
1
John Warwick Montgomery teológus és ügyvéd, aki egyike a legtöbb
okkultizmussal foglalkozó könyvritkaságok tulajdonosa idézi
Szondi László pszihiátert, aki összefüggést mutatott ki az
okkult tevékenység és a tudathasadás között. Mediális
pszihózisról beszél.
2
Kurt Koch: Seelsorge und Okkultismus.293 old.
A
csodák helyes értelmezése.
„Miért
ne mennék, hiszen csoda történt!” Változás állt be az
életemben. Pontosan úgy, ahogyan a javasasszony megmondta. Halljuk
a választ igyekezetünkre. És ezzel egyetértünk, hogy változás
állt be a lelkigondozott életében. Viszont hozzá kell tenünnk
azt is, hogy a változás látszólag jó, nem biztos, hogy isteni
redetű.
Hogyan
művelhet a profán, nem isteni eredetű mágikus cselekedet, ilyen
csodát? Hogyan változtatja meg az életet, a sorsot? A kérdés
feltevése és hangsúlyozása számomta összecseng a Kiskáté
keresztségről és az oltáriszentségről feltett kérdéséhez.
Hogyan művelhet a viz ilyen nagy csodát? Hogyan művelhet a testi
evésés ivás ilyen nagy dolgokat? A válasz ugyanerre a mintára
megfogalmazható. Nem a mágikus cselekedet önmagában, az
átokmondás külső körülménye, ritusa, mikéntje határozza meg
annak sikerességét, vagy sikertelenségét, hanem a hit, ami az
elhangzó profán ritus sikerében bizik. A szentség és a profán
mágia ütközőjén állunk. A hit akár a rosszban, a gonoszban,
akár a szentségben elvégzi a csodát. De vajon csodáról
beszélhetünk-e?
Ami
történik: a hit ajtónyitás (használjuk ezt a képet), melyen
keresztül transzcendens erő áramlik életünkbe és ez a rajtunk
kivüli erő, vagy hatalom, mivel a mi világunkat transzcendentálja
életátalakitó hatalommal bir. Ez lehet isteni és nem Istentől
eredő.
A
kegyelem, mint folyamatos csoda.
Az
ember eredetileg haláltól mentesnek lett teremtve és ismét az
lesz, amikor új életre támassza fel Isten. Az ember nemcsak test,
mert akkor minden gondolat értelmetlen volna, hiszen nem lenne valós
oka. Az ember olyan természetes szervezet, melyben egy
természetfeletti szellem vesz szállást, és amellyel szimbiózisban
él. Ezért rendellenes a kettő viszonya most. A testi fizikai
világban a szellem folyamatos harcban áll. Ha a lélek nem küzd és
nem törekszik, a fizikai világ fölébe kerekedik és legyőzi. Ez
a folyamatos hadviselés a keresztény ember sajátossága.
Kiegészitésként hozzátesszük, hogy nem volt mindig igy.A kettő
nem volt ellenséges viszonyban.A szellem, a teremtett testben otthon
volt, mint a király a maga birodalmában. Akkor a szellemnek
folyamatos uralma volt a test felett és ahol ez ily mértékben
megvalósul, ott a halál nem érvényesül. Ez az édenbeli állapot.
Jelenleg, a bűneset után, folyamatos csodára van szüksége,
nehogy a test a szellem fölé kerekedjen. Ez a kegyelem.
Eredeti
bibliai csoda. Melyet megkülönböztetünk a bibliai, ámde
hamisitott csodától. A hamisitvány, titkolt mesterséggel,
ritusokkal, okkult praktikákkal véghezvitt csoda. A 2Mz.8,3-ban
olvasunk arról, hogy a mágusok, a fáraó mágusai képesek
csodákat tenni, képesek Istent leutánozni. Ezért is tiltja a
Biblia a varázslást. Miért tiltana valami olyasmitől, ami
amúgysem működne? Tehetnénk fel filózófikusabban a kérdést. A
fáraó mégis Mózest hivatta, hogy eltűntesse a békákat, nem
pedig saját mágusait. Mire következtethetünk ebből? Arra, hogy a
mágusok, és az okkult erőkkel manipulálók képesek valamilyen
természetfeletti erő, hatalom beinditására, de ezt uralni, és
irányitani már nem. A másik szempont, hogy a fáraót nem győzte
meg a békák eltűntetése Isten hatalmáról. A csoda önmagában
nem hittámasztó. A föld porát nem tudták a mágusok szúnyoggá
változtatni. Az élettelenből nem tudtak élőt előhozni.
Teremteni képtelenek voltak. A mágusokat korlátaik felismerése
(2Mz.8,3) arra inditotta, hogy az események mögött feltételezzék
Istent.Nevezzük ezt a ki nem mondott állapotot néma
bizonyságtételnek. Aki egyszer nemet mond Istenre, az másodjára
még könnyebben kimondja a nemet, még konokabbá válik.
Isten
csodái. Isten csodái jel értékűek, céljuk nem a hitetlen ember
meggyőzése, hanem a már hivő ember megerősitése, hitelesitése
annak, hogy Isten vele van. Nem az emberi szükségletek kielégitését
szolgálják (gyógyulás, kenyérsokasitás, stb).
Jézus
csodatettei rávilágitanak arra is, hogy gyógyitani azt lehet, ami
valamikor működött, de megbetegedett, elromlott. A Jn.9-ben a
vakon született ember gyógyitása ilyen értelemben teremtés, mert
sohasem látott. A vakság-gyógyitások Jézus küldetését
illusztrálják. Ugyanis a vakság ritka betegség, ha a magas
vérnyomáshoz viszonyitjuk. Jézus mégsem ez utóbbit
gyógyitotta.Isten Krisztusban a világot ajándékozza meg a Világ
Világosságával. Erre utalnak a vakság-gyógyitások. Amilyen
valóságosan kaptak látást a testi vakok, úgy kaptak a
szellem-vakságban szenvedők mennyei látást (lásd a 2.melléklet
igehirdetés vázlatát). A csodák túlmutatnak a földi életen és
az örökkévalóság felé irányitanak.A bővölködő életet
hozzák testközelbe (Jn.10,10).
A
látványos csodák korszaka lejárt. A jelenkor viszont a hazug
csodáknak a kora. A keresztény ember útja a hitbenjárás útja
(2Kor.5,7), nem a látásé. Isten csodái ma nem látványosak.
Imameghallgatásban nyilvánulnak meg és a nyilvánosság
kizárásával történik.
A
lelkigondozó nem konkurense a csodadoktroknak. Sokkal inkább
ajtóőr, vigyázó (Ap.csel 20,28), aki különbséget tud tenni a
jó és a rossz között, a valódi ás a hamis csoda között, az
istentől származó és az ellenségtől származó között.
Összefoglalás
Vizsgálódásunk
végéhez értünk. Tapasztalataimra hivatkozva állapitom meg, hogy
az okkult jelenségekkel kapcsolatos lelkigondozás nem egy külön,
speciális lelkigondozói munka, vagy a gyokorlati teológia külön
disciplinája.
Nincsenek
előre meghatározott elvek, receptek, melyeket valamennyi, vagy az
esetek többségében alkalmazni lehetne. Mégis a hozzáállásunk,
tájekozottságunk, alázatunk adhat támpontokat és nyithat
távlatokat a lelkigondozás terén.
A
nyelvi analizis, a téma tudományos vizsgálata, a jelenség
folyamatának leirása, vallástörténeti háttér, antropológiai
vizsgálódás, stb azt a megállapitást erősitette meg bennem,
hogy az átok transzcendentálja a földi létet, következésképpen
elháritása, a szabaditás is, csak a transzcendens világból
jöhet: Istentől. Immanens megnyilvánulása a lélekben a lelki
torzulás, torz világkép és az abban való hit. Ennek kezelése (
ha mindenképpen metódusban gondolkodunk ) a megtérés. A
lelkigondozó feladata a személyes evangélizálás, melynek
gyümölcse, végcélja a megtérés.
A
megtérés két komponensből tevődik össze: egy transcendensből,
amit Isten végez, cselekszik, minden esetben visszafogja a sátáni
erőket, tényezőket, hogy mi, az ember meghozhassuk az emberi
immanens döntésünket, és igent mondjunk a szabaditásra. Nem a mi
érdemünk, mert Isten gonoszt visszatartó hatalma nélkül, nem
tudtunk volna a helyes útra rálépni. Soli Deo Gloria!
FÜGGELÉK
1.Függelék
„Az
elátkozottak lelkigondozása” c. fejezet „anamnézis”
pontjának kiegészitése. A lelkigondozó ehez hasonló adatlapot
készithet a diagnózis minél pontosabb felállitása érdekében,
majd külön adatbázist létesithet.
Bizalmas
személyi adatlap1
1.Személyi
adatok
Név:………………………………………………………………
Telefonszám:…………………………..
Cim:………………………………………………………………
Gyülekezeti
tagság:…………………………………………….
Jelenleg:…………………………………………………..
Előzőleg:…………………………………………………..
Iskolai
végzettsége:………………………………………………..
Családi
állapot:……………………………………………………
Előző
házasság/ válás:……………………………………………
Foglalkozás:…………………………………………………………
Előzőleg:……………………………………………………..
Jelenleg:………………………………………………………
2.Családi
háttér
1.Van-e
tudomása arról, hogy szülei, nagyszülei, vagy dédszülei okkult
tevékenységekkel (jóslás, asztaltáncoltatás, szellemidézés,
átokmondás, kártyavetés, stb) foglalkoztak? Volt-e kapcsolatuk
nem keresztény szektákkal?
2.Röviden
jellemezze szülei keresztény hitéletét. ( volt-e újjászületés
élmény, vagy megtérés, különös lefolyású pálfordulás?)
3.Teljes
családban él-e vagy elvált szülők gyermeke? Pár mondatban
beszéljen róla.
4.Tapasztalt-e
otthon biztonságot élete első 12 évében?
5.Ki
volt a családfő otthon? Az apa, vagy az anya, esetleg időközben
felcserélődtek a szerepek?
6.Hogyan
bánt az édesapja az édesanyjával?
7.Van-e
tudomása arról, hogy szülei közül, vagy nagyszülei közül
bármelyik házasságtörést követett volna el?
3.Egészségi
állapot.
1.Van-e
szenvedélybeteg a családban? (alkoholista, kábitószerélvező,
gyógyszerfüggő)
2.Volt-e
a rokonai között elmebeteg?
3.Volt-e
a családjában az alábbib betegségek közül olyan, amelyik több
generáción keresztül végigkisérte a családot? Karikázza be.
- Tuberkulózis (TBC)
- Cukorbetegség
- Fekélyes megbetegedés
- Szivbetegség
- Rák
- Mirigyes megbetegedés
4.Mi
jellemezte a családi légkört 18 éves koráig?
túl engedékeny elnéző átlagos szigorú
túl szigorú
Öltözködés 5 4 3 2 1
Szex 5 4 3 2 1
Randevúzás 5 4 3 2 1
Mozi/filmek 5 4 3 2 1
Zene 5 4 3 2 1
Irodalom 5 4 3 2 1
Egyéni
szabadság 5 4 3 2 1
Italozás 5 4 3 2 1
Dohányzás 5 4 3 2 1
Gyülekezetlátogatás 5 4 3 2 1
4.Személyes
egészség
1.Mi
jellemző az étkezési szokásaira? Rendszeres, rendszertelen?
2.Van-e
szenvedélye, vagy olyan kivánsága, amin nehezére esik uralkodni?
(édesség, szeszes ital, étel, kábitószer,stb)
3.Szed-e
gyógyszert? (egészségi, vagy pszichológiai okokból)
4.Vannak-e
alvászavarai? Van-e visszatérő rémálma, vagy más zavaró
tényező?
5.Jelenlegi
időbeosztása lehetővé teszi-e, hogy rendszeresen pihenjen?
6.Örökbefogadott,
vagy mostoha gyereke-e szüleinek?
7.Érte-e
súlyos testi bántalmazás, verés, illetve szexuális molesztálás?
Irjon róla.
5.Gondolatvilág
1.Az
alább felsoroltak közül jellemző volt-e önre valamelyik, vagy
jelenleg küszködik-e valamelyikük ellen. Jelölje be x-el.
- Álmodozás
- Kéjvágyó gondolatok
- Kisebbségi érzés
- Alkalmatlanság érzés
- Aggodalmaskodás
- Kételkedés
- Aktiv fantáziavilág
- Rögeszmés gondolatok
- Bizonytalanság
- Káromló gondolatok
- Kényszeres gondolatok
- Szédülés
- Fejfájás
2.
Sokat gondolt-e már arra, hogy szeretne más lenni, mint, ami.
Képzelődik-e arról, hogy mi lenne, ha valaki más lenne? Ha más
korban, más helyen született volna?
3.Hetente
hány órát tölt TV nézéssel?………….Sorolja fel öt kedvenc
műsorát.
4.Hetente
hány órát tölt olvasással? …………..Melyek a fő
olvasmányai? (ifjuság, magazinok, könyvek, stb)
5.Optimistának,
vagy inkább pesszimistának tartja magát?
6.Gondolt-e
arra, hogy „idegösszeroppanás” határán áll-e? Fél-e
jelenleg, hogy ez bekövetkezik?
7.Tart-e
rendszeresen áhitatot? Olvassa a Bibliát? Mikor? Hol? Milyen
rendszerességgel?
8.Vannak-e
nehézségei az imádkozással?
9.Gyötrik-e
szennyes gondolatok, amikor a templomban van, vagy imádkozik,
esetleg, amikor gyülekezeti szolgálatot végez? Fejtse ki:
10.Sokat
hallgat zenét? Milyen műfajt?
11.Az
alábbiak közül melyek felett nehéz uralkodnia. A múltban, vagy a
jelenben. Karikázza be.
- Csalódottság, frusztráltság
- Harag
- Aggodalmaskodás
- Magány
- Értéktelenség
- Depresszió
- Gyűlölet
- Keserűség
- Halálfélelem
- Megőrüléstől való félelem
- Öngyilkosságtól való félelem
- Szeretteink megsértésétől való félelem
- ……………………..-től való félelem
12.A
fentiek közül ön szerint melyek bűnösek, és miért? Fejtse ki.
13.Akár
negativ, akár pozitiv érzelmeivel kapcsolatban mi önre a
legjellemzőbb? Jelölje be x-el.
- Bármelyiket könnyen kifejezem
- Némelyeknek teret adok, némelyeknek nem
- Kész vagyok beismerni érzelmeimet, de visszafogottan fejezem ki őket
- Hajlamos vagyok arra, hogy elfojtsam érzelmeimet
- Szerintem az a legbiztonságosabb, ha senki sem látja az érzelmeimet
- Hajlamos vagyok arra, hogy figyelmen kivül hagyjam az érzelmeimet, mivel nem bizom bennük.
- Tudatosan, vagy önkéntelenül is tagadom érzelmeimet, mert túlságosan fájdalmas szembesülni a valósággal.
14.
Van-e az ismerősök között olyan, akinek a jelenlétében őszintén
szabadjára meri engedni érzelmeit? (el tudja mondani, hogyan érez
másokkal szemben, önmagával, az élettel szemben.)
6.
Gondolatvilág
- Ha ma éjszaka meg kellene halnia, tudja-e, hol töltené az örökkévalóságot?
2.
Vannak-e kételyei az üdvösség felől?
- Tagja-e olyan gyülekezetnek, ahol a Bibliát tanitják, olvassák?
- Hipnotizálták-e?
- Vett-e részt New Age szemináriumon, vagy szeánszon?
- Olvasott-e parapszichológiával kapcsolatos könyveket, vagy járt-e tanfolyamra? Fejtse ki.
- Hall-e belső hangokat? Vannak-e olyan visszatérő gondolatai, amelyek ellentétben állnak hitével? (mintha belső párbeszéd játszódna le elméjében)
- Milyen más szellemi élménye volt, amit szokatlannak lehetne nevezni? Fejtse ki.
1
Neill T.Anderson: A Szabaditó.Grace Ministries Alapitvány 2002-c
munkája alapján
2.Függelék
Igehirdetés:
„A másik oldal. Az átokmondó. A varázsló.”c. fejezet
gyakorlati alkalmazása.
Saul
és az endori halottidéző
1Sám.28,7-2o
Saul
király Izráel első embere, a hatalom csúcsán, a karrier csúcsán,
az önmegvalósítás csúcsán levö ember. Mégis ez az ember, aki
Isten embere, az Ő felkentje volt – Sámuel kente királlyá-
vétkezik. Elfordul Istentől, saját dicsősége megingatja
hitbizonyosságát. A mindenkori Istentől elfordult ember áll
előttünk ebben a történetben. A filiszteusok támadásra
készülnek, és Saul hiába kérdezi az Urat, az nem válaszol, sem
álomban, sem próféták által. A szorongatott, problémákkal
terhes, zaklatott helyzetben, a félelmek közepette az embernek
megoldás kell az életében. Válasz kell.
Az
Istentől elfordult ember életében is így van ez. Nemcsak a
hívő embernek kell a válasz, hanem a hitetlennek és az
istentelennek is. De hol keresi az ember a válaszokat a mindennapok
problémáira, a naponkénti harcokban, veszélyekben, krízisekben,
konfliktusaiban? A hívök, az Istennél keresik, a Szentírásban,
mások a politikában, a gazdasági szakembereknél, megint mások az
okkultizmusban. Saul is ezt tette. Elmegy a halottidézőhöz. Ahhoz
az emberhez, akinek intézményét ő maga tiltotta meg. Ezért
álruhába öltözik és a sötétség leple alatt indul el. Mennyire
különbözik ez a sötétség a betlehemi éjszakától, ahol egy
csillag ragyogott. Ebben a csillagtalan sötétségben, álruhában,
saját magát meghamisítva, lemondva saját magáról, de lemodva a
Világ világosságáról, nem nézve az ére, hátha ott valamiféle
jelet mutat neki az Úr, hanem önfejűen indul el Saul király a
válaszért. Mi lesz velem holnap? Szorongathatta keblét a kérdés,
az aggodalom, a szorongás. Többet akarok tudni a holnapról. Ismerős
lelkiállapotok. Sokszor, mintha magunkat hallanánk vissza. Amikor
Isten akaratát saját életemre vonatkozóan meg akarom ismerni.
Hiszen az istenek tudják a jövőt, gondolták és hitték a
pogányok is, és hitte Izráel. Isten akaratát azonban az ő
igéjéből ismerjük meg és az eszköz, ami megadja a választ
nekünk, az Isten Szent Lelkének ereje. De sokszor az, amit Isten
mond kevés az embernek. És ezt a kíváncsiságot csillapítani
kell. Akár azzal, hogy elolvasom a napilapban a csillagjós
tanácsát, mi lesz velem...
Az
önmagával, bűneivel szembesülni nem tudó király mégis el
kell mondja a problémáját a halottidézőnek. Kiszolgáltatott
lett, egy kliens. Ebben különbözik a mágia az okkultizmus a
vallástól. A mágiának és okkultizmusnak nincs rendszere, nincs
hitvallása, nincs gyülekezete, nem érezhetem magam báránynak,
akit terelne valaki, akinek útat mutatnak. Amíg a mágiával
foglalkozom, akár csak egy kicsit is, kiszolgáltatott vagyok. A
vallásnak, az egyháznak ezzel szemben van rendszere, van hitvallása
és van feje, főpásztora, aki az ő nyáját terelgeti. A hívő
ingyen kegyelemből, hit által részesül Isten ajándékában, nem
az okkultistának kifizetett összegért, pénzért. A Bibliában is
találunk mágikus elemeket, úgynevezett mágikus cselekedeteket:
álomfejtés (Dániel, József), pohárjóslás(szintén József
történetében), kötésekről (Ez.13,18), urim-tummim, stb.
Miért
engedi Isten? Kérdezhetnénk. Ezek a megoldások kényelmesebbek,
mint a bűnbánat. Saul király is a bűnbánat helyett ezt a
kényelmesebb megoldást választotta. Mi történt Endorban? A
halottidéző megidézi Sámuel szellemét. Eszközökre van szüksége
a mágiának. Önmagában képtelen bármire. A hívő ember tudja,
hogy önerejéből semmire sem képes, hiszen maga Jézus mondja
neki, nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. Mennyiben különbözik
ez az okkultista Istennélküli ürességétől, aki üressége miatt
nem képes semmire. Luther, Sámuel szellemének megjelenését
démoni erők segítségének mondja. Mert Isten nem engedi meg, hogy
a hívő ember nyugalmát egy javasasszony megzavarja. Ezért, hogy a
lelki békénk és nyugalmunk megmaradjon még a nehéz helyzetekben
is, a nehéz válaszutak előtt, a döntéseinkkor, óv bennünket a
Szentírás a varázslástól. Kimondja a kategórikus nemet.
(3Mz.2o,27, 3Mz.19, 31) Azért tiltja meg, mert az élet kérdéseire
te Tőlem kell kérd a válaszokat. Én vagyok az Úr a te istened-
szól ez az emlékeztetés.
Honnan
jön Sámuel?
Ha
erre a kérdésre keressük a választ, akkor előbb a zsidó nép
túlvilágképéről kell néhány szót szólnunk. A halottak a
zsidó hit szerint a holtak országába kerülnek, függetlenül
attól, hogy jók, vagy rosszak voltak. Mindenki oda kerül. Ez az
állapot egy várakozási állapot. Ezen belül van a pokol és a
paradicsom. Akik az Úrban haltak meg, azok már ebben a várakozási
állapotban részesülnek a jóban a paradicsomi állapotban, akik
nem az Úrban haltak meg, azok pedig a pokolban, ami itt még nem
végleges állapot. Az itélet után, ami az utolsó napon fog
megtörténni ezek az eddig ideiglenes állapotok véglegessé
válnak, mégpedig a paradicsom Ábrahám kebelévé, a pokol pedig a
Gyehennává, amik sokkal erősebb kifejezései a Szentirásnak.
Ezekkel az erősebb kifejezéssekkel is különbséget akar tenni az
Irás a véges, és az időszakos állapotok között. Tehát a
felolvasott igére visszatérve Sámuel szelleme ebből az u.n.
holtak országából jött fel.
Az
Úr eltávozott és ellenséggé lett. Ez a bűntetése Saulnak.
Isten hallgat. Úgy tesz, mintha eldöntötte volna a király sorsát
Van-e annál nagyobb bűntetés, hogy nincs kijelentésem és Isten
az én ellenségem? El tudja-e az ember hordozni ezt a terhet, ezt az
állapotot? Nem. Sámuelen keresztül elhangzik az ítélet: nálam
leszel. A pusztulás következik. Karrierje kettétörik és gyors,
egyik napról a másikra történő hanyatlás áll be. Nincs már
ideje a bűnbánatra, a megtérésre.
Holnap
nálam leszel. Ha nekünk szólna egy ilyen ígéret, vagy
nevezzük fenyegetésnek, hogyan reagálnánk? Nem-e rettennénk meg?
Hogyan reagál a mai ember? Sok esetben nincs tudatában saját
hanyatlásának, halálának, annak hogy nem tartanak a lehetőségek
a végtelenségig. Az életet nem úgy tekinti, mint lehetőséget,
hogy Isten országán munkálkodjon, vagy keresse azt, hanem élete
öncélúvá vált. A lelki élete felszínes, vagy egyáltalán
nincs. Ha van akkor pluralista, vagyis azt mondja, minden vallás jó,
szép, igaza van, azt magasztalja. Egyéni hitvallást dolgoz ki. És
mi ebben a kísértés? Az, hogy elhiszi, ez nem olyan nagy bűn. Ezt
még elbírja az én hitem. Aztán egy ugyanilyen csillagtalan estén összeroppan. Nincs már a lelkében a Világ világossága, nem tud
imádkozni, a Bibliát nem olvassa, és ugyanaz a gyors hanyatlás
következik be majd az ő életében is. Nem minden komolyan
képviselt nézet igaz. Megszoktuk, hogy kritikátlanul elfogadunk
dolgokat anélkül, hogy megvizsgálnánk. (Préd.) Része ennek a
hanyatlásnak és halálnak ennek a szomorú sauli sorsnak a
kilátástalanság, reménytelenség, búskomorság, az örvendező
hit hiánya (23. zsolt). Ezért érzik azt, hogy nem visznek haza
semmit a vasárnapi igehirdetésből.
3.Függelék
Igehirdetés:
„A csodák helyes értelmezése”c. fejezet gyakorlati
alkalmazása.
A
vakon született ember meggyógyítása
Jn.9,
1-7
A
történetet olvasva, hallgatva, talán az az érzésünk támad,
hogy mi közünk nekünk mai embereknek ehhez a vak emberhez, van
nekünk is elég bajunk. Aztán arra is gondolhatunk, hogy igen,
valóban, mi ennek a sok szenvedésnek az értelme, ami valamennyiünk
életében volt, van és lesz, miért kell mindezt végigcsinálni?
Talán sajnáljuk a vakon született embert, és arra gondolunk
milyen szerencsések vagyunk, hogy nekünk megadatott a látás
csodálatos képessége, érzékelhetjük Isten csodálatos
teremtésének szépségeit.
Az
igén elmélkedve aztán rájöttem, hogy bizony ez csak részben
igaz. A vakon született embert lehet sajnálni, megkönnyezni, de
magunkra nézve mi is ilyen vakon született emberek vagyunk. Nem
fizikai értelemben, hanem szellemi értelemben születtünk
vakoknak. Hiszen, ha elolvassuk a 2Kor.4-et, azt olvassuk: e világ
istene megvakította a hitetlenek gondolkodását, hogy ne lássák a
Krisztus dicsősége evangéliumának ragyogását, aki az Isten
képe.
Így
született, minden ember, a Sátán e világnak az istene
megvakította az embert, és mindaddig vak marad, amig hitetlen
marad, amíg Jézus Krisztus fel nem nyitja a szemét. Hiszen én
templomba járó ember vagyok. Mondhatná valaki. A vakon született
emberről sem olvassuk, hogy nem volt templomba járó, de neki nem a
kultuszra volt szüksége, nem áldozatok bemutatására, hanem az
élő Krisztusra. Hiszen én olvasom a szentírást, egyes részeit
kivülről idézem. Ez mind helyes, de a vakságot sem szentírás
ismeret, sem templombajárás nem gyógyítja, hanem egyedül a
Krisztussal való találkozás.
A
tanítványok kérdése jogos. Ki vétkezett, hogy ez az ember vakon
kell leélje életét? Tudnunk kell azt, hgy a zsidó gondolkodás
szerint minden betegség, nyomorúság, kár, egy véteknek, bűnnek
a következménye, bűntetése volt. Hiszen azt olvassuk a
törvényben: megbűntetem az atyák vétkét a fiakban harmad és
negyedíziglen, akik engem gyűlölnek. Feltehetjük a kérdést,
igaz ez a szellemi vakságra is, ami mindannyiunkra vonatkozik? Igen.
A szentírás választ ad a kérdésre. Ádám vétkezett,
mindannyiunk ősatyja. Egy ember által jött be a világba a bűn, a
bűn által pedig a halál, és a halál minden emberre elhatott,
mivel mindenki vétkezett.
Mit
felel Jézus a tanítványok kérdésére?
Sem
ez nem vétkezett, sem a szülei, hanem azért született vakon, hogy
nyilvánvalókká legyenek benne Isten cselekedetei. Ez azt jelenti
más szavakkal, hogy Jézus Krisztus magára vállalta valamennyiünk
bűnét. Aki vak nem a saját, vagy szülei vétkei miatt vak, hanem
saját hitetlensége miatt. Mint mondottuk Ádám volt az, aki
vétkezett, akinek bűne miatt mi emberek valamennyien szellemileg
vakok vagyunk. Isten engedte, hogy Ádám és Éva testben tovább
éljenek, hagyta, hogy a bűn elterjedjen a földön, a világban,
hogy az ember lássa bűnének következményét, lássa
elesettségét, vakságában Isten segítségéért folyamodjon.
De
Isten mindezekben nyilvánvalóvá tette az ő dolgait. Milyen
dolgokat? Miket tett? Megmutatta ezen a nyomorult emberiségen az
írgalmát, megmentő kegyelmét, türelmét, áldozatának
nagyságát. Hiszen a nyomorúságban tapasztaljuk meg Isten
legbelsőbb lényét, azt, hogy Isten szeretet. Isten irántunk
való szeretetét abban mutatta meg, hogy amikor bűnösök voltunk ,
Krisztus érettünk meghalt.
Az
Úr meggyógyította ezt a vak embert. Azt olvassuk, hogy a földre
köpött, nyálból sarat csinált és ezt rákente a vak szemére,
majd elküldte mosakodni. A nyálnak, illetve a köpésnek az ókori
keleten gyógyító, és démonűző szerepet tulajdonítottak. De
nem csak erről van itt szó. Hanem arról, hogy a nyál a köpés
undorító. Főleg a szemen. Ezt akarja Jézus éreztetni velünk,
hogy életünk, az a világ amiben élünk, a bűnös emberi
mivoltunk, ahogyan születtünk, vakon, bűnösen, az szennyes és
undorító. Azért tette ezt velünk, hogy szükségét érezzük a
mosakodásnak, a megtisztulásnak. Azt akarja, hogy a bűnt bűnnek
lássuk, és látván bűnös életünket megundorodjunk etől az
életmódtól, és mi magunk fordítsunk hátat és akarjunk
megmosakodni, megtisztulni.
A
vak el is ment, oda, ahová Jézus mondotta. Siloám tavához. A tó
neve azt jelenti küldött. Ez is Jézus Krisztusra utal, mert Ő az,
akit az Atya elküldött ebbe a bűnös világba, hogy az ő vére
által megtisztuljunk, és megnyíljon a szemünk.
Tisztulás
csak általa van. Hiába a jócselekedetek, a fogadalmak, ígéretek,
a törvény betartása, el kell menni Siloám tavához megtisztulni,
el kell fogadni Jézust, aki megtisztít minden szennytől. János
levelében így olvassuk: Jézus Krisztusnak az Ő fiának vére
megtisztít minket minden bűntől. Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn
bennünk önmagunkat csaljuk meg és nincs meg bennünk az igazság.
Ha megvalljuk bűneinket hű és igaz Ő, hogy megbocsássa
bűneinket és megtisztítson minket minden gonoszságtól.
(Jn.1,7-9). Ez a vak hitt Jézusnak, elment, megmosakodott, és
amikor visszatért látott.
Undorodunk-e
bűneinktől? Valljuk be, sokat megszoktunk már, sokat nem is
tekintünk bűnnek, sem a káromkodást, sem a haragot, sem a
gonosszságot, bomlasztó beszédet, sem a kárörömet, sokan
manapság a hűtlenséget sem tekintik, nem érzik bűnnek, vagy a
lopást, amit ebben az országban erénynek tekintenek, van aki erre
büszke, mennyit lopott. Szeretnénk-e szabadulni tőlük? Igen.
Szeretnénk megjavulni, egyik pillanatról a másikra új emberként
mindent másképp csinálni. De nem merjük, ott van bennünk a
szégyenérzet, vajon mit mondanának rólam, hogy megjavultam,
biztos azt mondanák, szenteskedem, hogy csak csinálom magam. És
elmegyünk Siloám tava mellett anélkül, hogy megmosakodnánk
benne. Pedig Jézus ma is küld bennünket, az úrvacsora
szentségében felkínálja az ő érettünk kiontatott valóságos
vérét, hív bennünket, hogy megtisztítson, hogy elmenvén innen
látók legyünk, érzékenyebbek az ő ígéjére, mint amikor
beléptünk ebbe a hajlékba. Legyünk bátrak, fogadjuk el ezt az
ajándékot, hittel. S, ha hittel fogadjuk el, minden könnyebb lesz,
hiszen látni fogunk.Isten adja meg valamennyiünknek ma ezt az
örömet.
Felhasznált irodalom
- Herbert Haag : Bibliai lexikon. Apostoli Szentszék Kiadója Budapest.1989
- Magyar néprajzi lexikon
- Molnár János: Malakiás próféta könyvének magyarázata. Erdélyi Református Egyházkerület Kolozsvár 1996
- Kurt Koch: Seelsorge und Okkultismus. Bibel und Schriftenmission Dr.Kurt.E.Koch.Lauterbach
- Kurt Koch: Satans Devices. Montreal. 1979
- Wilhelm Gesenius: Hebraisches und Aramisches Handwörterbuch über das Alte Testament. Springer Verlag Berlin-Göttingen-Heidelberg 1962
- Balázs Károly: Újszövetségi Szómutató Szótár. Budapest.Kálvin Kiadó. 2004
- Morgerson Ernő: Az ördög igézetében. 1924
- Mircea Eliade: Ocultism, vrajitorie, mode culturale. Humanitas. 1997
- Csia Lajos: Bibliai lélektan. Százszorszép Kiadó és nyomda Kft.Budapest.1994
- Devill Drury: A misztikus és ezoterikus tanok lexikona. Ferenczy Könyvkiadó. 1994
- Dave Hunt: A kereszténység félrevezetése. Evangéliumi Könyvkiadó. 1996
- Wilder-Smith: Grundlage zu einer neuen Biologie. Neuhausen-Stutgart. 1974
- Roland Antholzer: A gonosz erői.Ethos. Kft. 1999
- Amit tudnunk kell hitünkről és egyházunkról. Konfirmációi káté. Kovács László. Zsinatpresbiteri Ágostai Evangélikus Egyház. Kolozsvár. 1991
- Fodor Nándor: Encyclopedia of Psihical Science. Secoucus,NJ citadel 1974
- Neil T. Anderson: A Szabaditó. Grace Ministries Alapitvány. 2002
Folyóiratok-napilapok
- Adevărul napilap 2003 szeptember 22.
- Jelen napilap 2003 julius 6-7
- Bănăţeanul hetilap 2005 oktober 10-16
- Psihologia azi: 2005 junius
- Psihologia azi. 2004 oktober
- Femeia. Havi folyóirat.2003 szeptember
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése