A tudományos-fantasztikus irodalomban, mint műfajban felvetődik a kérdés: mi lenne ha! Ez teszi érdekessé, izgalmassá. Hiszen, a valóságban nem teheted fel ezt a kérdést. Ebben különbözik a történelemtől. A tények világától. Mi lenne, ha létezne egy tökéletes lelkész? Ez Cs. Szabó Sándor első meghökkentő feltevése. Nem csak felteszi ezt a kérdést, hanem regényében meg is válaszolja. A Prón cselekménye a jövőben játszódik, egy a Jupiter rendszeri úgymond „egyházában”. A technika ugyan fejlődik, de az ember lelkülete, problémái, és a szeretet utáni vágya ugyanaz marad, mint bármelyik történelmi korban. Ezért tudjuk úgy olvasni ezt a regényt, mint ha rólunk is szólna. Mert hiába a távoli jövő, a Jupiter rendszer, az űrhajók, valójában rólunk szól, a díszlet lassan elhalványul és előtérbe kerül az Isten-ember kérdés. A címe, hogy Prón, hangzásában a klónra emlékeztet. Egy háromnegyed rész gép, vagyis robot és egynegyed rész ember kombinációja ez a furcsa lény. Számítógép agya van. Meg lehet vásárolni. Egy olyan jövőben, ahol tökéletes barátot, barátnőt, feleséget vagy férjet is megvásárolhat az ember. Akkor tökéletes lelkipásztort is megvásárolhat az egyház, vagy gyülekezet. Folytatja a feltevések sorát a szerző. A teológiai ismeretek maximális birtokában van ez a termék, de nem ez a legérdekesebb benne, hanem a szoftvere lehetővé teszi azt, hogy ne vétkezzen. Ezen a ponton különbözik Cs. Szabó Sándor regénye Asimov robotos regényeitől és magától Asimov robotjaitól is. Leslie Howard lelkészt bízzák meg, hogy a tökélete lelkészt, a prónt vezesse be a gyülekezeti életbe. Maga a tökéletesség nem elegendő. A szeretetet nem elég megtanulni, alkalmazni is kell. Huxley prón, mert, hogy így hívják nagy lelkesedéssel indul ennek a vállalkozásnak. A püspök avval érvvel, hogy vannak olyan gyülekezetek, a bányavidékeken, ahová nehéz lelkészt küldeni, egyrészt mert nincs emberanyag, másfelől, pedig nemigen vállalják ezeket a telepeket, ilyen prón-lelkészeket küldene ki az egyház a szolgálatok elvégzésére. Lez atya ellenzi ezt a megoldást, de a parancs az parancs, eleget kell tennie a prón betanításának. Viszonyuk érdekes. Eleinte ellenséges, ami abból fakad, hogy a prón mindent jobban tud és jobban végez nála, fáradhatatlan és mindig türelmes. Egyszóval tökéletessége valahogy teherré válik. Az Io-ra kerülnek. A Jupiter holdjára. Bányavidék. Nehéz terep, kemény lelkű emberek. Itt bontakozik ki a vidéki és városi lelkész feladatkörének különbsége és a problémamegoldások különbözősége. Az emberi lélek elsorvadásának problémája válik hangsúlyossá ebben a szépen megirt dialógusban. Van ennél érdekesebb kérdés is: hol kezdődik az ember és hol a robot? Ember-e a prón? Vagy csak egy gép? A kérdést már Philip K. Dick is felvetette az „Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal” c regényében, ami a „Szárnyas fejvadász” címen vált ismertté a filmvilágban. De Isaac Asimov „Én a robot”-jában is dr Kelvin Susan robot pszichológus is evvel a kérdéssel foglalkozik. Az említett tudományos-fantasztikus művekhez mérten Cs. Szabó Sándor regénye annyiban más, hogy a kérdést a keresztény teológia, szemszögéből válaszolja meg. A sci-fi „nagyágyúi”, mint Asimov, Philp K. Dick, Arthur C. Clarke felvetik a kérdéseket, de válaszadásaik csupán társadalmi, szociológiai, politikai vetületűek. Cs.Szabó Sándor művészi módon fokozza a kérdések feltevését. Nem elégszik meg avval, hogy ember-e a prón, vagy gép, hanem elmegy odáig, hogy ha megölnék, akkor az gyilkosság lenne-e a Tízparancsolat és Hegyi Beszéd értelmében? Válaszadása rendkívül szép belső monológban bomlik ki. Ebben a monológban emberi, gyarló esendőségünkből fakadó értékeinkre tudunk felfigyelni, és hálát adni értük Istennek. Szeretnénk a bűntől megszabadulni. Ha lehet egy gombnyomással, vagy szoftvermódosítással. Cs. Szabó Sándor megrajzolja nekünk ezt a lehetőséget. Létrehoz egy ilyen hátteret. Mi olvasók belépünk ebbe a tökéletes világba. És rájövünk, hogy boldogtalanok lennénk benne. Mert nem a tökéletesség a megoldás, a válasz a kérdéseinkre. A megváltásra szorultságunk szépségeit, értékeit fedezem fel a könyvben. Olyan regény, ami a csillagok között játszódik, de a csillagok fölé mutat.
