Julien
Casmaron tiszteletes múltjáról különféle legendák keringenek.
Egyesek szerint francia származású, mások azt mondják, nem is
valódi ember volt, hanem egy földre szállt angyal. Casmaron
tornyaként ismeretes az építmény. Valamikor egy templom is hozzá
tartozott. Istenfélelemre tanította az embereket ebben a hegyvidéki
protestáns faluban. Az 1600-as években ő építtette a templomot
is a falunak. A hívek nagyon szerették ékesszólása és
emberszeretete, közvetlensége miatt. Megnősült. Első felesége
hugenotta család leszármazotta volt. Csodaszép lány volt.
Boldogan éltek. Hosszú házasságban, ám gyermekük nem született.
Clarence idősen halt meg. Casmaron tiszteletes maga végezte a
temetési szertartást a templom melletti kertben. Ekkor kezdett
lábra kapni a hír arról, amit már említettem, hogy Casmaron
tiszteletes egy földre szállt angyal. Ugyanis nem öregedett meg
Clarence-el. Ő fiatal maradt. Második felesége Isabelle, ugyanúgy
boldoggá tette Julient egy életen keresztül, bár ő sem szült
neki gyermeket. Hetvennyolc évesen ő is a templom melletti temetőbe
került. Julien tiszteletes könnyes szemmel emlékezett vissza az
elmúlt évtizedek örömeire, áldásaira. Harmadik felesége Margo
volt. Ő sem birtokolja majd sokáig. Gondolták a falubeliek. Margo
nagyon szerette Casmaron tiszteletest. Azért is ment hozzá
feleségül, mert a halhatatlansága lenyűgözte. A falubeliek azt
mondták, a templom mögötti hegyre szokott kijárni. Ott gyűjti az
életelixírhez szükséges növényeket. Margo nagyot kacagott ezen.
Neki nem kellett az ilyen elixír adta halhatatlanság. Amikor
Julient megkérdezte az elixírről, csak mosolygott rajta. Azt
hiszen Julien annyira megszerette Margot, hogy nem tudott
belenyugodni abba, hogy őt is el fogja veszíteni, hogy egyszer majd
az ő sírja is ott fog domborulni a templom melletti temetőben. Egy
délután sétára indultak a hegyre. A falubeliek kíváncsian
várták, hogy vajon Margo megtudja-e az élet elixírjének
receptjét? Vajon elmondja-e nekik? Akkor majd ők is halhatatlanok
lesznek. Sohasem tértek vissza a hegyről. Estére hatalmas vihar
kerekedett. Egy villám csapott a templomba, ami porig égette. Nem
maradt csak a torony. Idővel azt is benőtte a növényzet. A
falubeliek Casmaron tornyaként emlegetik. Azt is mesélik, hogy a
vihar éjszakáján Julien Casmaron magával vitte Margot a mennybe.
Nem akarta harmadik feleségét is eltemetni. De az emberek szeretnek
kitalálni mindenféle történeteket, hogy a maguk települését
híresebbé, különlegesebbé, néha pedig egyenesen misztikusabbá
tegyék a többinél. Egy dolog azonban elgondolkodtatott. A
temetőben domboruló két síron, amin Clarence és Isabelle
Casmaron neve áll, a virágok sohasem hervadnak el. Ha már arra
jártam, gondoltam szedek egy párat mindkét sírról. Majd
leszárítom. Az életelixírért nem a hegyre kellett menni. Ennyit
elárulhatok.
