Casmaron tornya

    Julien Casmaron tiszteletes múltjáról különféle legendák keringenek. Egyesek szerint francia származású, mások azt mondják, nem is valódi ember volt, hanem egy földre szállt angyal. Casmaron tornyaként ismeretes az építmény. Valamikor egy templom is hozzá tartozott. Istenfélelemre tanította az embereket ebben a hegyvidéki protestáns faluban. Az 1600-as években ő építtette a templomot is a falunak. A hívek nagyon szerették ékesszólása és emberszeretete, közvetlensége miatt. Megnősült. Első felesége hugenotta család leszármazotta volt. Csodaszép lány volt. Boldogan éltek. Hosszú házasságban, ám gyermekük nem született. Clarence idősen halt meg. Casmaron tiszteletes maga végezte a temetési szertartást a templom melletti kertben. Ekkor kezdett lábra kapni a hír arról, amit már említettem, hogy Casmaron tiszteletes egy földre szállt angyal. Ugyanis nem öregedett meg Clarence-el. Ő fiatal maradt. Második felesége Isabelle, ugyanúgy boldoggá tette Julient egy életen keresztül, bár ő sem szült neki gyermeket. Hetvennyolc évesen ő is a templom melletti temetőbe került. Julien tiszteletes könnyes szemmel emlékezett vissza az elmúlt évtizedek örömeire, áldásaira. Harmadik felesége Margo volt. Ő sem birtokolja majd sokáig. Gondolták a falubeliek. Margo nagyon szerette Casmaron tiszteletest. Azért is ment hozzá feleségül, mert a halhatatlansága lenyűgözte. A falubeliek azt mondták, a templom mögötti hegyre szokott kijárni. Ott gyűjti az életelixírhez szükséges növényeket. Margo nagyot kacagott ezen. Neki nem kellett az ilyen elixír adta halhatatlanság. Amikor Julient megkérdezte az elixírről, csak mosolygott rajta. Azt hiszen Julien annyira megszerette Margot, hogy nem tudott belenyugodni abba, hogy őt is el fogja veszíteni, hogy egyszer majd az ő sírja is ott fog domborulni a templom melletti temetőben. Egy délután sétára indultak a hegyre. A falubeliek kíváncsian várták, hogy vajon Margo megtudja-e az élet elixírjének receptjét? Vajon elmondja-e nekik? Akkor majd ők is halhatatlanok lesznek. Sohasem tértek vissza a hegyről. Estére hatalmas vihar kerekedett. Egy villám csapott a templomba, ami porig égette. Nem maradt csak a torony. Idővel azt is benőtte a növényzet. A falubeliek Casmaron tornyaként emlegetik. Azt is mesélik, hogy a vihar éjszakáján Julien Casmaron magával vitte Margot a mennybe. Nem akarta harmadik feleségét is eltemetni. De az emberek szeretnek kitalálni mindenféle történeteket, hogy a maguk települését híresebbé, különlegesebbé, néha pedig egyenesen misztikusabbá tegyék a többinél. Egy dolog azonban elgondolkodtatott. A temetőben domboruló két síron, amin Clarence és Isabelle Casmaron neve áll, a virágok sohasem hervadnak el. Ha már arra jártam, gondoltam szedek egy párat mindkét sírról. Majd leszárítom. Az életelixírért nem a hegyre kellett menni. Ennyit elárulhatok.