A
karácsonyi igehirdetésekben, de mondjuk úgy, az ünnepi
igehirdetésekben mindig előfordul az, hogy „nem a terített
asztal, nem az ünnepi asztal teszi az ünnepet ünneppé, hanem a
szívben van az igazi ünnep”, és ehhez hasonló figyelmeztetések,
melyeket mi is tudunk, csak éppen nem tudunk mit kezdeni velük. A
szép papi mondatok, ünnepi figyelmeztetések többnyire a
templomban maradnak. Miért? Hogyan hozzuk ki onnan őket?
Sehogy.
Kijönnek maguktól. Érdekes jelenséget figyeltem meg. A
közelmúltban olvastam Wilhelm Hauf Kőszív című meséjét, mely
olyan nagy hatással volt rám, akár az evangéliumok. Miért? Mert
evangéliumi tartalommal vannak átszőve. Egy egyszerű szénégető
fiú megunván életmódját ki akar lépni a megszokott
hétköznapiságból és elmegy szerencsét próbálni.Híre van egy
törpének, üvegemberkének, aki három kívánságát teljesíti az
embernek. Kalandos út árán megtalálja a törpét és kiván
kettőt, a harmadikat megtartja. Közben a cselekmény egy másik
szálon is fut, beszél egy óriásról, aki tutajos volt, fát
szállított Hollandiába, kereskedő, pénzszerető figura.Hősünk
hozzá is eljut, akinek az óriás üzletet ajánl. Add el a
szívedet, adok helyette kőszívet. A kőszív nem hevül fel. Télen
egy deci pálinka hamarabb felmelegít, nyáron viszont jó hűvöset
tart, az érzelmeid, a szíved miatt vannak gondjaid az életben.
Ilyen érvekkel győzi meg a főhőst a pénzszerető óriás, aki
végül megveszi a főhős szívét.A szívek befőttesüvegekben
sorakoznak az óriás raktárában, ott dobognak tovább, nála. Több
zsák arannyal, de szív nélkül éli pazar életét a főhős.
Valahányszor elfogy a pénze, az óriás ad neki.Bejárja a világot,
de semmit sem érez, élete üres marad, mert a kőszív nem érez
semmit, részvétet sem. Vissza akarja vásárolni az óriástól,
aki mosolyogva mondja neki, hogy ad még egy zsák aranyat, menjen
nősüljön meg és a pénze még több lesz, elvégre a pénzt még
a kőszív is szereti. Miután házassága tönkremegy és agyonveri
feleségét, a jóságos törpe, az üvegemberke jelent meg
váratlanul. Szerezd vissza a szívedet! Hangzott az utasítás. A
főhős belátja csak a szívcsere változtatja meg életét,
visszamegy az óriáshoz. Az azonban nem akarja visszaadni a szívét.
Az üzlet az üzlet. Végül csellel visszaszerzi a szívét és
bűnbánatra ébred a régi szíve. Észreveszi, semmi nincs benne
csak bűntudat és bűnbánat. Belátja hibáit, tévedéseit és
harmadik kívánsága a halál. Az üvegemberke úgy tesz, mintha ezt
teljesítené, de halál helyett életet ad, visszaadja elvesztett
feleségét, édesanyját. Sorsuk jóra fordul. Ő pedig visszatér a
világba szénégetőként, de szívvel.
A jóságos törpe
isteni tulajdonságokkal rendelkezik. Ő az, aki törpeként van
jelen életünkben. Őt is keressük, de csak addig, amíg
kívánságaink vannak, amikor jól megy sorunk megfeledkezünk róla,
nélküle is boldogulunk, mert helyettesíti a pénz. Életünk
uralkodó óriása a pénzszerető óriás. Ő viszont sátáni
figura. Jól megrajzolt eszes ember. Gonoszsága, leleményessége
felkelti érdeklődésünket. A szív fontossága akkor jut
nyilvánosságra, amikor nincs, de kellene.
A karácsony
számomra misszió. Feladat. Visszaszerezni a szívet. A szíveket.
Ráébreszteni elveszett voltunkra az embereket. Megoldásokat adni,
akár egy ilyen mesén keresztül is, de elvezetni embereket azokhoz,
Aki ebben a mesében burkoltan jelen van. Ha a Szentírás eddig csak
egy mesekönyv volt számodra, nem biztos, hogy holnaptól nem lesz
több. A könyvek könyve.
